ÉRVELÉSI ÉS MEGGYŐZÉSI KÉSZSÉGEK - BMEGT41A110

A tárgy célja a hallgatók érvelési és meggyőzési készségének fejlesztése, a racionális konfliktuskezelési képességek és kritikai attitűd kialakítása. Az argumentációelemzés szempontjainak és technikájának bemutatása: a gondolatmenetek rekonstrukciójához, elemzéséhez és kritizálásához szükséges elméleti eszközök és gyakorlati módszerek megismertetése, meggyőzési technikák bemutatása, elsajátítása. Erősség és hatásosság szempontjainak megismertetése, alkalmazása. A tárgy további célja az is, hogy a hallgatók hatékonyabban tudjanak kiállni saját véleményük, álláspontjuk mellett.

1. Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
2. Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
3. Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
4. Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.

1. Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
2. Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
3. Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
4. A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
5. Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
6. A gyakorlati alkalmazhatóság szintjén képes szakterületére vonatkozó (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi és tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban döntéseket hozni.

1. Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
2. Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
3. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
4. Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
5. Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
6. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
7. Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
8. Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
9. Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.

1. A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
2. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
3. Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
4. A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
5. Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.

Előadások, elemzési gyakorlatok, projektfeladatok, önálló és csoportos munkavégzés, offline és online kommunikáció írásban és szóban.

• Margitay Tihmaér (2007): Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Budapest: Typotex.
• Bognár László – Forrai Gábor (2004): Esszéírás és Informális logika. Miskolc:
• http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_margitay_az_erveles/adatok.html
• http://www.uni-miskolc.hu/~bolantro/informalis/index.html
• Tóth Orsolya – Zentai István (2003): A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzésben. Budapest: Typotex.
• Aronson, Elliot – Anthony R. Pratkanis (1992): A Rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Budapest: AB OVO Kiadói Kft.
• Smith, Eliot R. – Mackie, Diane M. (2001): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két évközi írásbeli részteljesítményértékelés (1-2. zárthelyi dolgozat), továbbá évközi gyakorlati feladatok értékelése alapján történik.

1. Részteljesítmény értékelés (1-2. ZH): a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és önálló kritikai elemzést helyezi a középpontba, az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt és a rendelkezésre álló munkaidőt a tantárgy előadója határozza meg. 2. Részteljesítmény-értékelés (évközi gyakorlatok): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a gyakorlat folyamatában, felkérésre vezetett példamegoldás a hallgatók előtt; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg.

• 1. részteljesítmény értékelés (1. ZH): 20%
• 2. részteljesítmény értékelés (2. ZH): 20%
• 1. részteljesítmény értékelés (évközi gyakorlat): 15%
• 2. részteljesítmény értékelés (évközi gyakorlat): 15%
• összesen: 70%

• írásbeli részvizsga: 30%
• évközi eredmények beszámítása: 70%
• összesen:: 100%

Az aláírás megszerzésének feltétele: mindkét zárthelyi legalább elégséges szintű teljesítése a pótlási hét végére, és legalább 12 gyakorlati pont megszerzése.

A két évközi írásbeli részteljesítményértékelés pótlása vagy javítása a pótlási héten történik. Pótlásra az jogosult, aki a két évközi írásbeli részteljesítményértékelésből legalább egyet elsőre és legalább elégséges szinten (minimum 40 %-ot elér) teljesít. Egy évközi írásbeli részteljesítményértékelés maximum kétszer pótolható, és összesen három pótlási alkalom kerül kiírásra. Az évközi gyakorlati feladatok nem pótolhatók és nem javíthatók.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2017. … …-n, érvényes 2017. szeptember 1-től.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filizófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.