REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN - BMEGT42A002

Megismertetni a hallgatókat a regionális gazdaságtan alapjaival, nemzetközi és hazai tapasztalataival, a regionális gazdaságtan kihívásaival és főbb vizsgálati területeivel.

1. Ismeri a térben kiterjedt gazdaság szereplőinek telephelyválasztását motiváló elméleteket (regionális mikroökonómia);
2. Ismeri a régiók közötti különbségekre, változatos fejlődési pályákra vonatkozó magyarázatokat (regionális makroökonómia);
3. Ismeri a régiók közötti különbségek csökkentésének módozatait, a területfejlesztés fogalmát, eszközrendszerét;
4. valamint a regionális gazdaságtan területén Nobel-díjjal jutalmazott tudósok eredményeivel, az elméletek egyes gyakorlati megvalósulásának eredményeivel.

1. Képes a térben kiterjedt gazdaság települési és régiókörnyezeti értékelésére,
2. Egyes gazdaságpolitikák régióformáló hatásának beazonosítására,
3. Egyes gazdaságpolitikák és eszközkészletük területi egyenlőtlenségek kezelésében való eredményességének felismerésére,
4. A helyi és globális gazdasági folyamatok specifikus lokalizációkra gyakorolt hatásának megállapítására.

1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,
2. Folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását,
3. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára,
4. Törekszik komplex rendszerek megértésére.

1. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában,
2. Gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza;
3. Nyitottan fogadja a megalapozott pozitív és negatív kritikai észrevételeket.

Előadások, problémafelvetések, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.

• 1. Illés Iván: Regionális gazdaságtan, területfejlesztés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Typotex Kiadó, Budapest, 2008.
• 2. Előadásanyagok diasorai.
• 3. Lengyel Imre-Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004.
• 4. Lengyel Imre: Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010.
• 1. Hoover, Edgar M. and Giarratani, Frank,
• 2. Lecture slides.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése 2 évközi írásbeli teljesítményméréssel történik: kettő összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat).

1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat az elsajátított ismeretek felmérésére és azok alkalmazására fókuszál, így a probléma felismerést és -megoldást helyezi a középpontba. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő 30 perc.

• összegző tanulmányi teljesítményértékelés 1st summative performance assessment: 50%
• összegző tanulmányi teljesítményértékelés 2nd summative performance assessment: 50%
• összesen: 100%

• -: -

-

1. A kettő összegző tanulmányi teljesítményértékelésből legfeljebb egy pótolható. 2. Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótolási időszakban díjmentesen pótol-hatók, javíthatók. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 3. Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre.

2017 előtti, következő felülvizsgálat 2021. szeptember.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

-