MAGYARORSZÁG POLITIKATÖRTÉNETE 1944-TŐL NAPJAINKIG - BMEGT43V100

A kurzus első harmadában a tantárgy a politika cselekvések szabályszerűségeinek feltárása során bemutatja a hatalom és uralom jelenségeinek legfontosabb vonásait, a politika világának történeti fejlődését, a változásokhoz kapcsolódó eszmék, hivatkozások belső logikáját, majd elemzi a demokratikus politikai berendezkedést meghatározó és fenntartó elveket és gyakorlatokat olykor szembe állítva a kommunista politikai uralom jellegzetességeivel. A kurzus kétharmadában végig megyünk Magyarország politikatörténetén 1944-től kezdve napjainkig bezárólag. Egy-egy órában bemutatjuk a legfontosabb korszakokat. Az egyes korszakok bemutatását sok-sok adat, kép, videórészlet felvillantásával próbáljuk meg élményszerűbbé tenni. Bár a hangsúly a politikai történeten van, olykor-olykor szóba kerülhetnek társadalomtörténeti kérdések is, a kurzus végén kitérünk néhány fontos és sokakat érintő közpolitikai kérdés rövid tárgyalására.

1. Társadalmi jelenségek működését leíró tudományos fogalomkészlet ismerete
2. Társadalmi intézmények (jog, nyelv, vallás stb.) ismerete
3. Kommunikációs és médiajelenségek (jogi, politikai) szabályozásának ismerete.

1. Elemzési képesség
2. Akadémiai jellegű feladatoknál ítélőképesség, önálló döntés képessége
3. Szakmai nyelvhasználat képessége.

1. Társadalomtörténeti nyitottság
2. Saját (nyugati) kulturális hagyományok akceptálása
3. Más (nem nyugati) kulturális hagyományok akceptálása.

1. Történetileg és politikailag koherens világnézet kialakítására való törekvés
2. Felelős, szakmai alapokon nyugvó társadalmi jelenlét
3. Szakmai normák elfogadás és érvényesítése.

előadás és órai diszkusszió

• Bibó István, Az európai társadalomfejlődés értelme, in: Bibó István összegyűjtött művei
• Nyírő András, Kelemen Gábor, Szakadát István, Szakadát László, Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához, Interart Kiadó, 1989
• Rainer M. János, A Kádár-korszak 1956-1989, Kossuth, 2010
• Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, Osiris, 2010
• Szakadát István, A politikai cselekvések szabályszerűségei, in: S.Nagy Katalin (szerk.), Bevezetés a szociológiába, Budapest: BME, 2006
• Szakadát István: Káderfo(r)gó, in: Társadalmi Szemle, 1992/7-8.Valuch Tibor: A lódentől a miniszoknyáig. A XX. század második felének magyarországi öltözködéstörténete, Corvina kiadó - '56-os alapítvány
• Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában, Corvina, 2006.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: 1) Az órákon való részvétel a tanórák 70%-ban. 2) Szóbeli beszámoló teljesítése a szemeszter végén.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: a. Részteljesítmény-értékelés: Az irodalomjegyékből a hallgató választhat ki két tételt, amiből szóbeli beszámolót kell tartania. Az értékelésbe beszámít, hogy milyen nehézségű tételt választott a hallgató,mennyire pontosan és lényegretörően adta vissza a tétel tartalmát, illetve a hallgató milyen módon adta elő szóban a mondanivalóját.

• szóbeli beszámoló: 100

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.03.13-án. Érvényes 2023.03.13-tól.

1) Rövid politikaelméleti alapozás, a legfontosabb fogalmak bemutatása. Hatalom- és uralomelmélet. Normativitás, értékek, érdekek, konfliktusok, jogrendszerek, bürokráciaelmélet, állam, államigazgatás, civil társadalom, pártok, pártrendszerek, parlamentarizmus. 2) Az európai társadalomfejlődés értelme, a demokratikus szabadságtechnikák kialakulása az európai kultúrkörben. Az emberek vagy a törvények uralma. A demokratikus és totalitáriánus rendszerek, a modern politikai diktatúrák. 3) A társadalmi választások elmélete: a közösségi döntések sajátosságai, választási eljárások, választási rendszerek. Önkormányzatiság kérdései. Médiapolitika, régi és új hatalomtechnikák. Világpolitika, nemezeti politika. 4) A kommunista-bolsevik típusú politikai uralom jellemzői, történelmileg sajátos, egyedi vonásai. A nómenklatúra: a káderhatásköri listák rendszere. A nómenklatúra-rendszer változásai. 5) A hatalom megragadása, a kommunista politikai berendezkedés alapjainak megteremtése, 1944-1948. 6) A kommunista politikai berendezkedés megszilárdulása, a Rákosi rendszer működése, 1948-1953. 7) A politikai berendezkedés válsága, Nagy Imre kormányra kerülése, az 1956-os forradalom, 1953-56. 8) Kádár hatalmának megszilárdulása, a kádárizmus kereteinek kialakulása, 1956-1963. 9) A gazdasági mechanizmus reformja, decentralizáció, 1963-1973. 10) Biszku-Komócsin-csoport ellenreformja, recentralizáció, olajválság, valutaválság, 1973-1978. 11) Mérsékelt reform, restrikciós gazdaság politika, óvatos nyitás nyugatra, 1978-1985. 12) A kommunista politikai uralmi szerkezet felbomlása, Kádár, Grósz, Pozsgay bukása, a rendszer szétesése, 1985-1990. 13) A rendszerváltás után politikatörténet rövid vázlata, 1990-től napjainkig. 14) Politikai térstatisztika a rendszerváltástól napjainkig: magyar parlamenti választási és társadalomstatisztikai adatok elemzése, a regionális, településföldrajzi összefüggések bemutatása.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Szociológia és Kommunikáció Tanszék vezetője hagyja jóvá.