MAGYARORSZÁG POLITIKATÖRTÉNETE 1944-TŐL NAPJAINKIG - BMEGT43V100

In the first third of the course, while exploring the regularities of political actions, the subject presents the most important features of the phenomena of power and domination, the historical development of the world of politics, the internal logic of ideas and references related to changes, and then analyzes the principles and practices that determine and maintain the democratic political system, sometimes in opposition asserted with the characteristics of communist political rule. In two-thirds of the course, we go through the political history of Hungary from 1944 to the present day. We present the most important eras in one hour each. We try to make the presentation of each era more experiential by flashing a lot of data, images, and video clips. Although the focus is on political history, social history issues may also be discussed from time to time, at the end of the course we will briefly discuss some important public policy issues that affect many people.

1. Solid knowledge of the conceptualization for studying social processes
2. Basic knowledge of social institutions (law, language, religion, etc.)
3. Basic knowledge of the legal, political etc. norms regulating communication and media phenomena.

1. Analytical skills
2. Ability to make independent decisions in academic activities
3. Reliable use of professional language.

1. Awareness of the historical and social embeddedness of cultural processes and institutions
2. Acceptance of one's own (Western) cultural traditions
3. Acceptance of other (non-Western) cultural traditions.

1. Striving to create a historically and politically coherent worldview
2. Responsible, professionally based social presence
3. Adoption and enforcement of professional standards.

lecturing, classroom discussions, presentations

• Bibó István, Az európai társadalomfejlődés értelme, in: Bibó István összegyűjtött művei
• Nyírő András, Kelemen Gábor, Szakadát István, Szakadát László, Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához, Interart Kiadó, 1989
• Rainer M. János, A Kádár-korszak 1956-1989, Kossuth, 2010
• Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, Osiris, 2010
• Szakadát István, A politikai cselekvések szabályszerűségei, in: S.Nagy Katalin (szerk.), Bevezetés a szociológiába, Budapest: BME, 2006
• Szakadát István: Káderfo(r)gó, in: Társadalmi Szemle, 1992/7-8.Valuch Tibor: A lódentől a miniszoknyáig. A XX. század második felének magyarországi öltözködéstörténete, Corvina kiadó - '56-os alapítvány
• Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában, Corvina, 2006.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: 1) Az órákon való részvétel a tanórák 70%-ban. 2) Szóbeli beszámoló teljesítése a szemeszter végén.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: a. Részteljesítmény-értékelés: Az irodalomjegyékből a hallgató választhat ki két tételt, amiből szóbeli beszámolót kell tartania. Az értékelésbe beszámít, hogy milyen nehézségű tételt választott a hallgató,mennyire pontosan és lényegretörően adta vissza a tétel tartalmát, illetve a hallgató milyen módon adta elő szóban a mondanivalóját.

• oral presentation: 100

• :

Retakes and make-ups are regulated by the University’s Code on Education and Examination.

1) Rövid politikaelméleti alapozás, a legfontosabb fogalmak bemutatása. Hatalom- és uralomelmélet. Normativitás, értékek, érdekek, konfliktusok, jogrendszerek, bürokráciaelmélet, állam, államigazgatás, civil társadalom, pártok, pártrendszerek, parlamentarizmus. 2) Az európai társadalomfejlődés értelme, a demokratikus szabadságtechnikák kialakulása az európai kultúrkörben. Az emberek vagy a törvények uralma. A demokratikus és totalitáriánus rendszerek, a modern politikai diktatúrák. 3) A társadalmi választások elmélete: a közösségi döntések sajátosságai, választási eljárások, választási rendszerek. Önkormányzatiság kérdései. Médiapolitika, régi és új hatalomtechnikák. Világpolitika, nemezeti politika. 4) A kommunista-bolsevik típusú politikai uralom jellemzői, történelmileg sajátos, egyedi vonásai. A nómenklatúra: a káderhatásköri listák rendszere. A nómenklatúra-rendszer változásai. 5) A hatalom megragadása, a kommunista politikai berendezkedés alapjainak megteremtése, 1944-1948. 6) A kommunista politikai berendezkedés megszilárdulása, a Rákosi rendszer működése, 1948-1953. 7) A politikai berendezkedés válsága, Nagy Imre kormányra kerülése, az 1956-os forradalom, 1953-56. 8) Kádár hatalmának megszilárdulása, a kádárizmus kereteinek kialakulása, 1956-1963. 9) A gazdasági mechanizmus reformja, decentralizáció, 1963-1973. 10) Biszku-Komócsin-csoport ellenreformja, recentralizáció, olajválság, valutaválság, 1973-1978. 11) Mérsékelt reform, restrikciós gazdaság politika, óvatos nyitás nyugatra, 1978-1985. 12) A kommunista politikai uralmi szerkezet felbomlása, Kádár, Grósz, Pozsgay bukása, a rendszer szétesése, 1985-1990. 13) A rendszerváltás után politikatörténet rövid vázlata, 1990-től napjainkig. 14) Politikai térstatisztika a rendszerváltástól napjainkig: magyar parlamenti választási és társadalomstatisztikai adatok elemzése, a regionális, településföldrajzi összefüggések bemutatása.