OPERATION OF CULTURAL INDUSTRIES - BMEGT43M140

The purpose of the course is to introduce students to the industrially organized processes of cultural production and distribution. We use the definition of cultural industries in a broad sense: we consider all sectors that produce and distribute social MEANING as part of it. During the semester, focusing on the economic and sociological context of the production of the report, we examine the strategy and behavior of the key actors of the audiovisual, print and online media, the film, music and book markets, and even the PR industry.

1. Her/his knowledge covers the placement of the field in a broader system, the recognition and recognition of connections to related fields, the opportunities provided by the broader system and the use of contexts related to the impact system.
2. She/he knows the problems and relationships of various areas of communication and media systems, including the relationships between media and popular culture, the operating principles of the global media market, and the global rules of cultural exchange.

1. In solving her professional tasks, she/he is capable of independent analysis, evaluation, and synthesis of conclusions and explanations.
2. She/he is able to explore and process domestic and foreign social science sources, and to apply the filtered conclusions in practice during her professional work.
3. She/he is able to prepare independent summaries and analyzes in a specialized form on some sub-topics of his field of expertise, as well as studies and textual summaries that include the analyses.
4. Able to apply a wide range of well-grounded techniques for critical analysis and processing of information.
5. She/he has the ability to see in a new way, she is able to approach the socio-cultural environment with an interdisciplinary approach, and she is able to professionally apply the cognitive skills typical of the field.
6. Able to practice her/his profession in at least one foreign language (recommended English), use professional vocabulary, correctly interpret foreign language technical texts, and for this purpose continuously improve her foreign language communication skills.

1. It is open to the dynamic and value-based acceptance of social changes, and is receptive to the adaptation of viewpoints that fight against prejudices.
2. It accepts that cultural phenomena are historically and socially determined and variable.
3. It accepts and consistently undertakes the diversity of social science thinking, and authentically represents its conceptual foundations in its narrower and wider environment.
4. She/he is open to all forms of professional innovation, receptive, but not unthinkingly accepting of theoretical, practical and methodological innovations.
5. It stands firmly and committed to professional efforts to solve global problems, especially by supporting scientific and practical efforts against trends that threaten sustainability.
6. She/he is critical of approaches that seek to limit the openness and diversity of the social sciences in academic, practical, legal or political communication arenas.
7. She/he is sensitive and open to the most serious social problems, and her approach is permeated by professional and human solidarity towards the downtrodden and the vulnerable.

1. In the course of all her/his organizational and institutional activities, she/he uses her knowledge and influence in a responsible manner in addition to quality work and its recognition.
2. Self-consciously and responsibly, she/he stands up in all forms of cooperation in order to consistently implement and protect the legal, ethical and professional standards of society, her/his narrower professional field and workplace.
3. She/he takes responsibility for the professional texts she produces in her/his native language and foreign languages, and is aware of their possible consequences.
4. Consciously represents the methods with which she works in her/his own profession and accepts the different methodological characteristics of other disciplines.

lecturing and classroom discussions

• A tantárgy elvégzéshez szükséges oktatási anyagok, szakirodalom a kurzus moodle-oldaláról érhető el a hallgatóknak (edu.gtk.bme.hu) – Books, notes, downloadable materials (edu.gtk.bme.hu)

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: Aláírás + vizsgaosztályzat a végső osztályzatban 1/3-os, illetve 2/3-os súllyal. Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége a) aláírást érő órai kérdés érdemi megválaszolása; b) az a) hiányában a félév végi zárthelyi dolgozat legalább elégséges teljesítése.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: Részteljesítmény-értékelés: Aláírás kétféleképpen szerezhető: a) Aláírást érő órai kérdés Nem minden oktatói kérdés megválaszolásáért jár aláírás, csak azokéért, amelyekkel kapcsolatban előre jelzem, hogy aláírás jár értük. Az aláírás feltétele, hogy a válaszon átjöjjön a téma mindennapi sztereotípiákat meghaladó ismerete, illetve elvárható alaposságú indoklás. Nem feltétel, hogy a témáról "ugyanazt" tudjuk; az sem, hogy egyetértsünk. Aláírást érő kérdést mindig az éppen tárgyalt témára vonatkozóan teszek fel, és csak egyszer. Ha óra közben senki nem válaszolta meg, később (pl. óra vége felé, e-mailben, a következő héten, stb.) nem lehetséges visszatérni rá, az a lehetőség elmúlt. Továbbá csak a még aláírást nem szerzett hallgatók válaszolhatnak ― a katalógus alapján mindig tudom, kik a lehetséges válaszadók. (Aláírást már ― akár korábbi félévben ― szerzett hallgatónak nem ér egy ilyen kérdést felszólítás nélkül elsőnek megválaszolni. Abban az esetben, ha nincs jelentkező, előfordulhat, hogy megkérdezem, hogy az aláírással már rendelkezők közül tud-e valaki válaszolni.) b) Félév végi zárthelyi dolgozat A félév végi zárthelyi dolgozatot mindenkinek meg kell írnia. Akik a félév során nem szereztek aláírást órai kérdés megválaszolásával, erre a félév végi zh megírásával tehetnek próbát. Esetükben az aláírás feltétele a legalább elégséges zárthelyi. 1. Összesítő teljesítmény-értékelés: Itt két lehetőség van: akiknek zh-tól függetlenül van aláírásuk (órán érdemben megválaszolt kérdés után, lásd fentebb: 1.a) megírhatnak egy "haladó" félév végi zh-t, amelyre kapott osztályzatukat, amennyiben az legalább elégséges megkapják megajánlott végleges osztályzatként; azoknak az esetében, akik nem kaptak aláírást órai válasz után (lásd fentebb: 1.b) a zh- és az írásbeli vizsgaosztályzatuk súlyozott átlagából számítjuk a végleges osztályzatot: jegy=(zh+(vizsga x 2))/3 2. Megjegyzés: a 2.b kategóriába tartozó hallgatók, amennyiben az első próbálkozási lehetőség alkalmával írt zh-juk legalább elégséges, a pót zh-n választhatják a "haladó" zh-t, és az arra kapott, legalább elégséges osztályzat megajánlott vizsgaosztályzatnak minősül. Fontos különbség azonban az 1.a kategóriába tartozókhoz képest, hogy a végső osztályzat az ő esetükben csak a fenti, súlyozott átlaggal számítható ― azaz nem kérhetik az első zh-osztályzat figyelmen kívül hagyását.

• short papers or midterm tests: 33

• exam: 66

A két (félévközi és félév végi) ZH átlagos pontszámának kerekítés nélkül legalább elégséges szintű (≥17.5 pont) teljesítése.

Retakes and make-ups are regulated by the University’s Code on Education and Examination.

[1] A jelentés termelésének és fogyasztásának társadalmi kontextusa [2] Alapfogalmak [3] Mi az, hogy kultúripar? [4] Szerkezetváltás a későkapitalista gazdaságokban: I. A dolgok termelésétől a jelentés termeléséig házi dolgozat téma-választásának határideje: 19:30 [5] Szerkezetváltás a későkapitalista gazdaságokban: II. Esettanulány: Az ingatlanpiac mint kulturális konstrukció összefüggései a 2008-ban kezdődött globális gazdasági recesszióval [6] Branding I: A public relations-ipar [7] Branding II: Gazdasági környezet, nagyvállalati fejlődésmodell, hatalom és kooptáció [8] Médiaipari konglomerátumok [9] Média és közszolgálat [10] Feketepiacok, kalózkodás, szabadkultúra I. [11] Feketepiacok, kalózkodás, szabadkultúra II. [12] félévvégi zh