ÖSSZEFÜGGŐ, EGYÉNI ISKOLAI GYAKORLAT 1. - BMEGT51M115

A szakmai tanári szakképzettségnek megfelelő szakmai képző intézményben – a tanárképzésben szerzett elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra építve – a gyakorlati tanári ismeretek és kompetenciák megszerzése, a szakmai tanári kompetenciák fejlesztése. A pedagógussá válás, a pedagógusidentitás tudatosításának, formálódásának megalapozása. A pedagógusi munkához való reflektív viszonyulás gyakorlása. Az iskola, az intézményrendszerbe ágyazottság, a tanulók, tanulócsoportok tényekre alapozott megismerése, és az ezek alapján történő pedagógiai folyamattervezés. A szakképzés törvényi szabályozásának megfelelő, oktatói feladatrendszer megismerése. Cél az is, hogy a jelöltek a pedagógusközösség aktív tagjaivá váljanak, ismerkedjenek a szervezet életével, megtapasztalják az egymástól való tanulás, az innováció előnyeit, valamint megtanuljanak felelősséget vállalni saját munkájukért és szakmai fejlődésükért. A pedagógus komplex feladatrendszeréből ebben a félévben nagyobb hangsúlyt kap a megismerés, a megfigyelés, a tapasztalatszerzés, a konzultáció, a hospitálás.

1. képesség a tanulók megismerésére, a sajátos nevelési igényű tanulók támogatására, a megfelelő eredménnyel járó módszerek feltárására

1. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése terén képesség a tanulócsoportok megismerésére és fejlődésük nyomon követésére, illetve az erre alkalmas módszerek és adatgyűjtő eszközök készítésére és alkalmazására – képesség az osztálytermi támogató tanulási környezet létrehozására a közösségben jelentkező feszültségek, konfliktusok kezelésére, a tanulók motiválásának, a tanulás hatékonyságának kialakítására és fenntartására
2. A szakmódszertani és a szaktárgyi kompetenciák terén
3. a pedagógia, pszichológia, illetve a szaktudományi területen szerzett széles körű elméleti ismeretek értelmezése a tantermi munkában, azok közvetítése, valamint a hétköznapi életben való alkalmazása, építve a különböző tudásterületek közötti összefüggésekre,
4. a szakmai nevelés lehetőségeinek felismerése a gyakorlatban,
5. a szakmai képzés tartalmi szabályzóinak megismerése az iskolai környezetben. Ezek alkalmazása a tervezésben és adaptálásuk a tantermi gyakorlatra.
6. a kompetencia alapú szaktárgyi tartalom tanórai elsajátításában saját élményű tapasztalatok megszerzése

1. A pedagógiai folyamat tervezése terén
2. a jelölt képessé válik a látott tanóra/tanórán kívüli tevékenységek során tapasztaltak összevetésére a didaktikai szempontokkal (így: az óra célja és tartalma, az óra felépítése és szervezése, az órán alkalmazott oktatási stratégia és módszerek, a tanulók munkája és magatartása, az óra eredményessége)
3. továbbfejlődés a tanórai motiváció módjainak és a tanulásirányítási formák eredményességének reflektív értékelési, önértékelési képessége terén
4. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása terén
5. képesség szakterületén a tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások megválasztására, a taneszközök rendszerbe szervezésére
6. az informatikai kompetenciák birtoklása és azok felhasználása az osztálytermi munkában, illetve a diákok önálló tanulásának irányításában
7. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
8. a szakmai képzés tartalmi szabályozásának dokumentumai által megszabott ellenőrzés, mérés és értékelés módszereinek ismerete
9. előrehaladás a szaktárgyi sajátosságoknak megfelelő tanulói teljesítménymérési módszerek és eszközök készítésének és alkalmazásának képessége terén
10. a szakképzés rendszerében jellemző belső és külső mérések rendszerének átfogó ismerete

1. A kommunkáció, a szakmai együttműködés és pályaidentitás terén
2. a tanulókkal folytatott (szóbeli és/vagy írásbeli) kommunikációs gyakorlat lehetőségeinek és tapasztalatainak elemzésében való jártasság továbbfejlesztése
3. a tanítási órán/tanórán kívüli tevékenységekben alkalmazható módszerek értékelésében való jártasság továbbfejlesztése
4. Az autonómia és felelősségvállalás terén
5. önállóság és felelősség a tanári teljesítmény eredményességének megítélésében
6. a reflektív gondolkodás továbbfejlesztése

Saját élményű tapasztalatszerzés, órai megfigyelések, iskolai tapasztalatok gyűjtése és reflektív elemzések készítése. Egyéni munkák, kommunikáció írásban és szóban, IKT eszközök és technikák használata.

• Kötelező irodalom:
• Lenkovics Ildikó (é.n.): A tanítás tanulása Segédanyag a gyakorlati tanításhoz http://www.nyf.hu/bgytk/sites/www.nyf.hu.bgytk/files/docs/02_a_tanitas_tanulasa.pdf
• Ajánlott irodalom:
• Rakaczkiné Tóth Katalin (2006, szerk.): Pedagógiai gyakorlat. SZIE GTK Humántudományi Nyelvi és Tanárképző Intézet, Gödöllő

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése évközi házi feladat és a foglalkozásokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) alapján történik.

Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése-, tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése-, a szaktudományi, a szaktárgyi és a tantervi tudás-, a pedagógiai folyamat tervezése-, tanulás támogatása, szervezése és irányítása-, pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése-, a kommunikáció, a szakmai együttműködés és pályaidentitás -, az autonómia és felelősségvállalás kompetencia területeken elsajátított kompetenciaelemek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg készített házi dolgozat, amelynek tartalmát, követelményeit, beadási határidejét és értékelési módját a tantárgy oktatója határozza meg. 2.Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése, tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, a szaktudományi, a szaktárgyi és a tantervi tudás-, a pedagógiai folyamat tervezése-, tanulás támogatása, szervezése és irányítása-, pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése-, a kommunikáció, a szakmai együttműködés és pályaidentitás -, az autonómia és felelősségvállalás kompetencia területeken elsajátított kompetenciaelemek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a foglalkozásokon, ideértve a házi feladatként elkészített beadandó dolgozat egyéni és/vagy csoportos prezentáció keretében történő bemutatását, az oktatóval és a hallgatói csoporttal történő megvitatását. Az egységes értékelési elveket a tantárgy oktatója határozza meg.

• részteljesítmény értékelés (házi feladat):
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel):
• összesen: 100%

• :

1) A házi feladat – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – késedelmesen a pótlási időszak első keddjén, 12:00-ig adható be vagy az előadónak elektronikus formában küldhető meg. 2) Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható és nem javítható; de különösen indokolt esetben (pl. igazolt tartós távollét, betegség esetén) újabb házi feladat révén kiváltható. Ennek feltételeit és a házi feladat elkészítésének határidejét a tantárgy előadója határozza meg.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes, érvényes 2020.09.01-től.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint, a nappali képzésben 14 hétre, míg a levelező képzésben 4 konzultációra. A levelező képzés óraszáma a nappali képzés féléves óraszámának 1/3-ad része.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.