Célkitűzések
A kurzus célja: a modern fizika alapjait érintő legfontosabb filozófiai kérdések rövid bevezetésének nyújtása. A kurzus áttekinti a valószínűség, az okság, a téridő-elméletek és a kvantumelmélet néhány alapvető kérdését, különös figyelmet fordítva arra, hogy a fogalmi, metafizikai és módszertani problémák miként alakítják a fizikai elméleteket. Egyúttal első betekintést nyújt a formális keretek és a filozófiai értelmezések kölcsönhatásába.
Tanulmányi eredmények
Tudás
- A hallgató ismeri a modern fizika alapjaihoz kapcsolódó legfontosabb filozófiai problémákat és alapfogalmakat.
- Áttekintéssel rendelkezik a valószínűség, az okság, a téridő-elméletek, a statisztikus mechanika és a kvantumelmélet főbb filozófiai vitáiról.
- Érti, hogy a fogalmi, metafizikai és módszertani kérdések miként befolyásolják a fizikai elméletek felépítését és értelmezését.
Képesség
- A hallgató képes azonosítani és értelmezni a modern fizika alapjai mögött meghúzódó központi filozófiai kérdéseket.
- Képes összevetni eltérő filozófiai álláspontokat és értelmezéseket, valamint felismerni a formális elméleti keretek és filozófiai értelmezéseik közötti kapcsolatokat.
- Képes alapvető filozófiai érvek világos szóbeli és írásbeli bemutatására a tárgyalt témák körében.
Attitűd
- A hallgató nyitott a természettudományos és filozófiai megközelítések közötti párbeszédre.
- Törekszik a fogalmi pontosságra, a kritikus gondolkodásra és a különböző értelmezési lehetőségek mérlegelésére.
- Elfogadja, hogy a modern fizika alapvető kérdései nemcsak formális, hanem filozófiai vizsgálatot is igényelnek.
Önállóság és felelősség
- A hallgató önállóan képes alapvető filozófiai problémák felismerésére és elemzésére a modern fizika egyes területein.
- Felelősséggel viszonyul az eltérő tudományos és filozófiai álláspontok pontos és árnyalt értelmezéséhez.
- Egyszerűbb elemzési feladatokban önállóan alkalmazza a kurzus során megismert fogalmi és érvelési szempontokat.
Oktatásmódszertan
szemináriumok kiadott olvasmányok alapján
Tanulástámogató anyagok
- D. Gillies: Philosophical Theories of Probability, Routledge, 2000.
- G. Hofer-Szabó, M. Rédei, L. E. Szabó: The Principle of the Common Cause, Cambridge University Press, 2013.
- J. Pearl: Causality -- Models, Reasoning, and Inference, Cambridge University Press, 2000.
- T. Maudlin: Philosophy of Physics: Space and Time, Princeton University Press, 2012.
- R. Geroch: General Relativity from A to B, University of Chicago Press, 1978.
- J. D. Norton: Einstein for Everyone, Nullarbor Press, 2007.
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: két évközi írásbeli teljesítménymérés és opcionális házi feladatok (esszé készítés) alapján történik.
Teljesítményértékelési módszerek
1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A szorgalmi időszakban 2 db (külön-külön legalább elégséges) zárthelyi. 2. Részteljesítmény-értékelés – (opcionális tantermi írásbeli feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg elkészített írásbeli feladat.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
- 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
- részteljesítmény értékelés (opcionális tantermi írásbeli feladat): 50
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
Érdemjegy-megállapítás
| % | |
|---|---|
| Jeles | 91-100 |
| Jeles | 81-90 |
| Jó | 71-80 |
| Közepes | 61-70 |
| Elégséges | 50-60 |
| Elégtelen | 0-49 |
Javítás és pótlás
A javítás és pótlás rendjét a hatályos TVSz. szabályozza.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Munka jellege | Munkaórák száma |
|---|---|
| részvétel szemináriumokon | 28 |
| felkészülés teljesítményértékelésre | 32 |
| olvasmányok elsajátítása | 30 |
| Összesen | 90 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Bodrogi Bence Péter oktatási dékánhelyettes 2026.10.05-án. Érvényes 2026.10.05-től.
A félévben sorra vett témák
1. A valószínűség értelmezései 2. Mi az okság? 3. Bayes-hálók 4. Reading I: Márton Gömöri: "Why do outcomes in a long series of rolls of a symmetric die follow an approximately uniform distribution?" 5. Klasszikus téridők: a Leibniz–Clarke-vita 6. Általános relativitáselmélet 7. Élet fekete lyukak közelében 8. Reading II: John D. Norton "There are no events without spaces and times: What Einstein learned from his “hole argument” 9. Kvantumkontextualitás 10. Bell-egyenlőtlenségek 11. A kvantumelmélet értelmezései 12. Reading III: David Mermin, "Is the moon there when nobody looks? Reality and the quantum theory" 13. Áttekintés
| Előadások témái | |
|---|---|
| 1. | 1. A valószínűség értelmezései |
| 2. | 2. Mi az okság? |
| 3. | 3. Bayes-hálók |
| 4. | 4. Reading I: Márton Gömöri: "Why do outcomes in a long series of rolls of a symmetric die follow an approximately uniform distribution?" |
| 5. | 5. Klasszikus téridők: a Leibniz–Clarke-vita |
| 6. | 6. Általános relativitáselmélet |
| 7. | 7. Élet fekete lyukak közelében |
| 8. | 8. Reading II: John D. Norton "There are no events without spaces and times: What Einstein learned from his “hole argument” |
| 9. | 9. Kvantumkontextualitás |
| 10. | 10. Bell-egyenlőtlenségek |
| 11. | 11. A kvantumelmélet értelmezései |
| 12. | 12. Reading III: David Mermin, "Is the moon there when nobody looks? Reality and the quantum theory" |
| 13. | 13. Áttekintés |
További oktatók
| Név | Beosztás | Elérhetőség |
|---|---|---|
| Hofer-Szabó Gábor | vendégelőadó |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.