I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
A modern fizika filozófiai alapjai
Azonosító
BMEGT41VVV1004-00
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
2
Gyakorlat
0
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
félévközi érdemjegy
Kreditszám
3
Tantárgyfelelős
Neve
Héder Mihály
Beosztása
egyetemi docens
Email címe
heder.mihaly@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
HU, EN
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve
Közvetlen előkövetelmények
Erős
Nincs
Gyenge
Nincs
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége

Célkitűzések

A kurzus célja: a modern fizika alapjait érintő legfontosabb filozófiai kérdések rövid bevezetésének nyújtása. A kurzus áttekinti a valószínűség, az okság, a téridő-elméletek és a kvantumelmélet néhány alapvető kérdését, különös figyelmet fordítva arra, hogy a fogalmi, metafizikai és módszertani problémák miként alakítják a fizikai elméleteket. Egyúttal első betekintést nyújt a formális keretek és a filozófiai értelmezések kölcsönhatásába.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. A hallgató ismeri a modern fizika alapjaihoz kapcsolódó legfontosabb filozófiai problémákat és alapfogalmakat.
  2. Áttekintéssel rendelkezik a valószínűség, az okság, a téridő-elméletek, a statisztikus mechanika és a kvantumelmélet főbb filozófiai vitáiról.
  3. Érti, hogy a fogalmi, metafizikai és módszertani kérdések miként befolyásolják a fizikai elméletek felépítését és értelmezését.
Képesség
  1. A hallgató képes azonosítani és értelmezni a modern fizika alapjai mögött meghúzódó központi filozófiai kérdéseket.
  2. Képes összevetni eltérő filozófiai álláspontokat és értelmezéseket, valamint felismerni a formális elméleti keretek és filozófiai értelmezéseik közötti kapcsolatokat.
  3. Képes alapvető filozófiai érvek világos szóbeli és írásbeli bemutatására a tárgyalt témák körében.
Attitűd
  1. A hallgató nyitott a természettudományos és filozófiai megközelítések közötti párbeszédre.
  2. Törekszik a fogalmi pontosságra, a kritikus gondolkodásra és a különböző értelmezési lehetőségek mérlegelésére.
  3. Elfogadja, hogy a modern fizika alapvető kérdései nemcsak formális, hanem filozófiai vizsgálatot is igényelnek.
Önállóság és felelősség
  1. A hallgató önállóan képes alapvető filozófiai problémák felismerésére és elemzésére a modern fizika egyes területein.
  2. Felelősséggel viszonyul az eltérő tudományos és filozófiai álláspontok pontos és árnyalt értelmezéséhez.
  3. Egyszerűbb elemzési feladatokban önállóan alkalmazza a kurzus során megismert fogalmi és érvelési szempontokat.

Oktatásmódszertan

szemináriumok kiadott olvasmányok alapján

Tanulástámogató anyagok

  • D. Gillies: Philosophical Theories of Probability, Routledge, 2000.
  • G. Hofer-Szabó, M. Rédei, L. E. Szabó: The Principle of the Common Cause, Cambridge University Press, 2013.
  • J. Pearl: Causality -- Models, Reasoning, and Inference, Cambridge University Press, 2000.
  • T. Maudlin: Philosophy of Physics: Space and Time, Princeton University Press, 2012.
  • R. Geroch: General Relativity from A to B, University of Chicago Press, 1978.
  • J. D. Norton: Einstein for Everyone, Nullarbor Press, 2007.

Általános szabályok

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: két évközi írásbeli teljesítménymérés és opcionális házi feladatok (esszé készítés) alapján történik.

Teljesítményértékelési módszerek

1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A szorgalmi időszakban 2 db (külön-külön legalább elégséges) zárthelyi. 2. Részteljesítmény-értékelés – (opcionális tantermi írásbeli feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg elkészített írásbeli feladat.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
  • 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
  • részteljesítmény értékelés (opcionális tantermi írásbeli feladat): 50

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles 91-100
Jeles 81-90
Jó 71-80
Közepes 61-70
Elégséges 50-60
Elégtelen 0-49

Javítás és pótlás

A javítás és pótlás rendjét a hatályos TVSz. szabályozza.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel szemináriumokon 28
felkészülés teljesítményértékelésre 32
olvasmányok elsajátítása 30
Összesen 90

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Bodrogi Bence Péter oktatási dékánhelyettes 2026.10.05-án. Érvényes 2026.10.05-től.

A félévben sorra vett témák

1. A valószínűség értelmezései 2. Mi az okság? 3. Bayes-hálók 4. Reading I: Márton Gömöri: "Why do outcomes in a long series of rolls of a symmetric die follow an approximately uniform distribution?" 5. Klasszikus téridők: a Leibniz–Clarke-vita 6. Általános relativitáselmélet 7. Élet fekete lyukak közelében 8. Reading II: John D. Norton "There are no events without spaces and times: What Einstein learned from his “hole argument” 9. Kvantumkontextualitás 10. Bell-egyenlőtlenségek 11. A kvantumelmélet értelmezései 12. Reading III: David Mermin, "Is the moon there when nobody looks? Reality and the quantum theory" 13. Áttekintés

Előadások témái
1. 1. A valószínűség értelmezései
2. 2. Mi az okság?
3. 3. Bayes-hálók
4. 4. Reading I: Márton Gömöri: "Why do outcomes in a long series of rolls of a symmetric die follow an approximately uniform distribution?"
5. 5. Klasszikus téridők: a Leibniz–Clarke-vita
6. 6. Általános relativitáselmélet
7. 7. Élet fekete lyukak közelében
8. 8. Reading II: John D. Norton "There are no events without spaces and times: What Einstein learned from his “hole argument”
9. 9. Kvantumkontextualitás
10. 10. Bell-egyenlőtlenségek
11. 11. A kvantumelmélet értelmezései
12. 12. Reading III: David Mermin, "Is the moon there when nobody looks? Reality and the quantum theory"
13. 13. Áttekintés

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség
Hofer-Szabó Gábor vendégelőadó

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.