KÜLGAZDASÁGI POLITIKA - BMEGT35A023

A kurzus célja, hogy a hallgatóknak átfogó keretet nyújtson a nemzetközi politika és a globális gazdaság közötti dinamikus kölcsönhatások megértéséhez. Az elméleti megközelítések és a gyakorlati alkalmazások ötvözésével a tárgy bemutatja, miként alakítják a politikai intézmények, a hatalmi viszonyok és a társadalmi érdekek a nemzetközi kereskedelmet, a globális pénzügyeket, a multinacionális vállalatok működését és a gazdaságfejlesztési stratégiákat. A hallgatók kritikai szemlélettel elemzik a háború utáni monetáris rendszertől a kortárs globalizációig tartó történeti folyamatokat, vizsgálva a pénzügyi válságok, a globális egyenlőtlenségek és a környezeti kihívások okait és következményeit. A tananyag emellett kitér az olyan újkeletű tendenciákra is, mint a technológiai nacionalizmus, a geogazdasági töredezettség és a zöld átmenet. A kurzus végére a hallgatók képesek lesznek az eltérő gazdaságpolitikai érvelések önálló értékelésére és a globális folyamatok nyerteseinek, illetve veszteseinek pontos azonosítására.

1. A hallgató ismeri a diszciplína fő elméleti irányzatait.
2. A hallgató ismeri a globális kereskedelmi és pénzügyi rendszer alapvető intézményeit, különösen a WTO, az IMF és a Világbank működését.
3. A hallgató ismeri a nemzetközi kereskedelem, a valutarendszerek és a multinacionális vállalatok működésének politikai és gazdasági mozgatórugóit.
4. A hallgató ismeri a gazdaságfejlesztési modellek fejlődését, beleértve az importhelyettesítést, a neoliberális reformokat és a kelet-ázsiai fejlődési állam koncepcióját.
5. A hallgató ismeri a kortárs globális kihívások, mint a klímaváltozás, a pénzügyi válságok és a technológiai rivalizálás politikai gazdaságtani összefüggéseit.

1. A hallgató képes összetett nemzetközi gazdasági folyamatokat és szakpolitikai döntéseket eltérő elméleti keretek segítségével elemezni.
2. A hallgató képes azonosítani és értékelni a globális gazdasági döntések és intézkedések nyerteseit, valamint veszteseit.
3. A hallgató képes szakmailag megalapozott véleményt formálni és kritikai álláspontot képviselni a globalizációval kapcsolatos vitákban.
4. A hallgató képes a nemzetközi politikai gazdaságtan témakörébe tartozó szakirodalmat és adatsorokat önállóan feldolgozni.
5. A hallgató képes a geogazdasági és geopolitikai kockázatokat összehasonlító szempontok alapján felmérni.

1. A hallgató nyitott a globális gazdaság összetett rendszereinek és a politikai tényezők kölcsönhatásainak megértésére.
2. A hallgató elkötelezett a kritikai gondolkodás és a tényeken alapuló érvelés iránt a politikai-gazdasági vitákban.
3. A hallgató fogékony a globális egyenlőtlenségekkel, fenntarthatósággal és társadalmi igazságossággal kapcsolatos kérdések iránt.
4. A hallgató elfogadja és tiszteletben tartja a nemzetközi szakpolitikákkal kapcsolatos eltérő elméleti és kulturális nézőpontokat.
5. A hallgató törekszik a nemzetközi gazdaságpolitikai események és piaci folyamatok folyamatos és naprakész követésére.

1. A hallgató önállóan képes felkutatni és felhasználni a kurzus témájához kapcsolódó tudományos és statisztikai forrásokat.
2. A hallgató felelősséget vállal saját szakmai álláspontjának kialakításáért és annak etikus, tényalapú képviseletéért.
3. A hallgató felelősségteljesen működik közre nemzetközi gazdasági problémák elemzésében.

Előadások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.

• Elsősorban az előadás diasorai. / Primarily slides related to the lecture
• Kötelező könyvek / Obligatory Books:
• Thomas Oatley (2023): International Political Economy (7th Edition, Routledge)
• John Ravenhill (szerk.) (2024): Global Political Economy (7th Edition, Oxford University Press)
• Ajánlott könyvek / Recommended Books:
• Chang, H-J. (2021): Kicking Away the Ladder: Development Strategy in Historical Perspective. Anthem Press.
• Dicken, P. (2015): Global Shift: Mapping the Changing Contours of the World Economy (7th ed.). Guilford Press.
• Eichengreen, B. (2019): Globalizing Capital: A History of the International Monetary System (3rd ed.). Princeton UP.
• Gilpin, R. (2001): Global Political Economy: Understanding the International Economic Order. Princeton UP.
• Hiscox, M. J. (2002): International Trade and Political Conflict. Princeton University Press.
• Irwin, D. A. (2020): Free Trade Under Fire. Princeton University Press.
• Milanovic, B. (2016): Global Inequality: A New Approach for the Age of Globalization. Harvard University Press.
• Newell, P. (2012): Globalization and the Environment: Capitalism, Climate and the Economy. Polity.
• Rodrik, D. (2011): The Globalization Paradox: Democracy and the Future of the World Economy. W. W. Norton & Company.
• Tooze, A. (2018): Crashed: How a Decade of Financial Crises Changed the World. Viking.
• Wade, R. (2003): Governing the Market: Economic Theory and the Role of Government in East Asian Industrialization. Princeton UP.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy félév végi írásbeli teljesítménymérés alapján történik. Félév közben és végén opcionálisan részt vehetnek a hallgatók egy írásbeli teljesítményértékelésen a kötelező anyag nagyjából 50%-50%-át lefedő anyagrészből, ami alapján megajánlott jegyet kaphatnak.

Az évközi opcionális zárthelyik és a szemesztervégi vizsgák is feleltválasztós tesztekből, fogalommagyarázatokból és esszékből állnak. Az opcionális zárthelyik 50-50 pontosak (összesen 100%), a vizsgák 100 pontosak (100%).

• Opcionális negyedéves ZH: 100

• Írásbeli vizsga: 100

Legalább 70%-os órai jelenlét.

A vizsgaidőszakra jellemző szabályok az irányadóak, tehát a vizsgákat ennek megfelelően, az irányadó szabályzatok szerinti utóvizsgákkal lehet javítani.

A kurzus a nemzetközi politikai gazdaságtan alapvető elméleti irányzatainak és a diszciplína történeti kialakulásának áttekintésével indít. Ezt követően a hallgatók részletesen elemzik a nemzetközi kereskedelem intézményi rendszerét, valamint a protekcionizmus és a kereskedelempolitika mögött meghúzódó belföldi érdekcsoportok küzdelmeit. A félév középső szakasza a nemzetközi pénzügyi rendszereket, a valutaválságokat, valamint a multinacionális vállalatok és a globális értékláncok szerepét mutatja be. A kurzus második felében a fejlődési modellek – köztük az importhelyettesítés és a kelet-ázsiai fejlődési állam – mellett a globális egyenlőtlenségek és a klímaváltozás politikai gazdaságtana kerül terítékre. A félév a globalizáció kortárs kihívásaival, a szuperhatalmi rivalizálásokkal, a technológiai nacionalizmussal és a geogazdasági töredezettséggel zárul.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Pénzügyek Tanszék vezetője hagyja jóvá.