Érvelés- és Tárgyalástechnika - BMEGT41MSE4500-00

A tárgy előadásból és szemináriumból áll. Az előadás során a hallgatók három témakör: az érvelés, a tárgyalás és a meggyőzés alapvető elméleti és gyakorlati ismereteit sajátíthatják el. Az érveléstechnika során a különféle vitatípusok – kiemelten a racionális vita – sajátosságait tárgyaljuk. A hallgatók valós párbeszédek, videó részletek és személyes példák elemzésével, a logika eszköztárának segítségével fejleszthetik érvelési-, vita- és előadói készségeiket, hogy a munka és a magánélet érvelési és retorikai szituációiban egyaránt képesek legyenek megállni a helyüket. A tárgyalástechnika keretében sorra vesszük az alapvető tárgyalási típusokat és stratégiákat, a tárgyalási helyzetek buktatóit és ezek javasolt elkerülési módjait. A meggyőzéstechnikai blokkban a manipuláció, a befolyásolás és a meggyőzés technikáit, pszichológiai előfeltevéseit és társadalmi jelentőségét vizsgáljuk. Az órákon szó lesz a racionális döntési folyamatokról, a csoportközi konfliktusokról, a normakövetésről és a csoportgondolkodásról a szociálpszichológia szemszögéből. A hallgatók a disszonancia-elméletekkel, az észlelés, emlékezés, keretezés, társadalmi kategorizáció és attitűdváltozás fogalmaival hétköznapi példákon keresztül, valamint esettanulmányok segítségével ismerkedhetnek meg, így képesek lesznek felismerni és helyesen értelmezni a média és a reklámipar vonatkozó folyamatait. Az elméletet a szemináriumok során esettanulmányok, egyéni, páros és kiscsoportos feladatok segítségével ültetjük át a gyakorlatba, valós érvelési, tárgyalási és meggyőzési helyzeteket szimulálva, melyek során a hallgatók „élesben” tesztelhetik, fejleszthetik készségeiket, ezzel is készülve a munkaerőpiac kihívásaira.

1. Ismeri a társadalomtudomány módszertani alapjaikat.
2. Ismeri a tudomány, az oktatás, a társadalom és média összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű meg-nyilvánulásait és ezek következményeit.
3. Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kon-textusok használatára.
4. Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.

1. Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
2. Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a tudományt és annak környezetét interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni.
3. Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyaráza-tok szintetizálására.
4. Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles ská-lájának alkalmazására.
5. Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
6. Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfo-galmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
7. A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen - hazai, illetve nemzetközi - környezetben is.

1. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen kép-viseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
2. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás ön-fejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
3. Problémacentrikus látásmóddal, problémamegoldó gondolkodással rendelkezik.

1. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
2. Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
3. Önállóan végzi munkáját tevékenysége kritikus értékelése és folyamatos korrekciója mellett.
4. Felelősséggel részt vállal szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
5. Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.

Írott és szóbeli kommunikáció.

• Slides on the Moodle site of the subject.
• Aronson, E. – Anthony R. P.s (1992): A Rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Budapest: AB OVO Kiadói Kft.
• Fischer, R. – W. Ury – B. Patton (1997): A sikeres tárgyalás alapjai. Budapest: Bagolyvár Kiadó.
• Margitay, T. (2007): Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Budapest: Typotex.
• Sas, I. (2012): Reklám és pszichológia a webkorszakban. Upgrade 3.0. Budapest: Kommunikációs Akadémia.
• Smith, E. R. – Dian M. (2005): Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
• Ury, W. (1993): Tárgyalás nehéz emberekkel. Budapest: Bagolyvár Kiadó.
• Zentai, I. (1998): A meggyőzés útjai. A mindennapi élet meggyőzéspszichológiája. Budapest: Typotex.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése.

Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában.

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50

Jelenlét a szemináriumokon, max. 4 hiányzási lehetőséggel, valamint a két zárthelyi dolgozat megírása félév közben, melyeknek külön-külön is el kell érniük az 50%-ot.

A két zárthelyi dolgozat közül mindkettőt lehet javítani/pótolni a pótlási héten/vizsgaidőszakban. A javító dolgozat eredménye a korábbi eredményt nem rontja.

Bevezetés. Befolyásolás. Az attitűd. Kognitív disszonancia. Egyensúlymodellek. Észlelés. Emlékezet. Keretezés. Retorika. Gyakorlat. Vitatípusok. 1. ZH Racionális vita. Érvelési hibák I. Érvelési hibák II. Vitaóra. Dialektika. Tárgyalástechnikai alapok. Tárgyalási típusok. TELA.Nehéz tárgyaló. Videóelemzés. 2. ZH

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.