Előadástechnika, retorika, nyilvános kommunikáció - BMEGT41M130

A tárgy célja, hogy integrált módon fejlessze a hallgatók előadástechnikai, retorikai és nyilvános kommunikációs kompetenciáit, felkészítve őket a különböző szakmai és médiában megjelenő megszólalási helyzetekre. A kurzus ennek megfelelően a szabad beszédre, a tudományos és szakmai/üzleti előadások tartására, valamint az interjúhelyzetekben (televízió, rádió, vitaműsor, állásinterjú) történő megnyilvánulásokra készít fel. A kurzus kiemelt figyelmet fordít az előadástechnika fejlesztésére, beleértve a korszerű, vizuális és időkerethez kötött prezentációs formákat is, különös tekintettel a Pecha Kucha műfajra, amely a tömör, jól strukturált és figyelemfenntartó előadásmód elsajátítását támogatja. A hallgatók megismerkednek a hatékony előadások felépítésével, a vizuális és technikai eszközök (PowerPoint, Prezi, flipchart) tudatos alkalmazásával, valamint az előadói jelenlét és a nonverbális kommunikáció alapjaival. A kurzus második fókusza a retorikai alapok elsajátítása. Ennek keretében a hallgatók betekintést kapnak a beszédírás és az érvelés alapelveibe, megismerkednek az éthosz, logosz és páthosz klasszikus retorikai dimenzióival, valamint a különböző retorikai eszközökkel és befolyásolási technikákkal. A kurzus kitér a beszédek felépítésére, az üzenetek célcsoportra szabására, valamint az érvelések elemzésére és értékelésére is, elősegítve a tudatos és hatékony kommunikáció kialakítását. A megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása a nyilvános kommunikáció különböző helyzeteiben történik. A hallgatók megismerkednek az interjúhelyzetek sajátosságaival, a kérdéskezelés és a kritikus kommunikációs szituációk kezelésének módszereivel, valamint a médiában való megszólalás alapvető szabályaival. A kurzus során elemzések, beszédcentrikus gyakorlatok és szimulációk segítik a tanultak elmélyítését, így például állásinterjúk modellezése, rövid előadások készítése és megtartása, valamint különböző kommunikációs helyzetek gyakorlása. A tárgy egyszerre biztosít elméleti alapokat és gyakorlati készségfejlesztést, hozzájárulva ahhoz, hogy a hallgatók magabiztosan és tudatosan tudjanak megszólalni különböző szakmai és nyilvános kommunikációs helyzetekben.

1. Ismeri a társadalomtudomány módszertani alapjaikat.
2. Ismeri a tudomány, az oktatás, a társadalom és média összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit.
3. Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
4. Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.

1. Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
2. Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a tudományt és annak környezetét interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni.
3. Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
4. Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
5. Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
6. Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
7. A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen - hazai, illetve nemzetközi - környezetben is.

1. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
2. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
3. Problémacentrikus látásmóddal, problémamegoldó gondolkodással rendelkezik.

1. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
2. Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
3. Önállóan végzi munkáját tevékenysége kritikus értékelése és folyamatos korrekciója mellett.
4. Felelősséggel részt vállal szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
5. Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.

Kommunikáció írásban és szóban.

• PPT-k a tárgy Moodle oldalán. Powerpoint presentations on the Moodle site of the subject.
• Atkinson, R. L. – Atkinson, R. C. – Smith, E. E. – Bem, D. J. (1994): Pszichológia. Budapest: Osiris-Századvég Kiadó.
• Baumeister, R. F. – Finkel, E. J. (eds.) (2010): Advanced Social Psychology. New York: Oxford University Press Inc.
• Beck, Zs. (2010): Az álláskeresés kézikönyve. Budapest: Beck & Partners Mi. Kft.
• Ekman, P. (2009): Beszédes hazugságok – A megtévesztés árulkodó jelei a politikában, az üzletben és a házasságban. Budapest: Kelly Kiadó.
• Forgas, J. P. (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Gondolat Kiadó.
• Habermas, Jürgen (1993): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég. Budapest: Gondolat.
• Matsumoto, D. – Hwang, H. C. – Frank, M. G. (eds.) (2016): APA Handbook of Nonverbal Communication. Washington DC: American Psychological Association.
• Smith, Eliot R. – Mackie, D. M. (2004): Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
• Tóth, É. M. (2007): Karrieriskola. Budapest: HVG Kiadó Zrt.
• Tóth, Sz. T. (2011): Első leütés – Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek. Budapest: Másfél Flekk Kiadó.
• Veres, Z. – Hoffmann M. – Kozák Á. (eds.) (2016): Bevezetés a piackutatásba. Budapest: Akadémia Kiadó. 4.1, 4.2 és 4.3 fejezet.
• Zentai, I. (1998): A meggyőzés útjai. A mindennapi élet meggyőzés pszichológiája. Budapest: Typotex

A kurzus 2x45 perc előadásból és 2x45 perc gyakorlatból áll.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelési módszerek: 1. Részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): Részvétel az órai gyakorlatokon. 2. Részteljesítmény értékelés (Zh): a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. B. A vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések 1. Gyakorlati teljesítményértékelés (részvizsga): A videós anyag elkészítése és leadása határidőre. 2. Írásbeli teljesítményértékelés (részvizsga): A videós anyaghoz tartozó elemzés leadása határidőre

• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 30
• részteljesítmény értékelés (ZH): 40

• gyakorlati részvizsga: 10
• írásbeli részvizsga: 20

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 40%-át elérje a hallgató. A tantárgyból korábban szerzett aláírások és vizsgaérdemjegy megállapításnál figyelembe vehető évközi eredmények 4 félévig visszamenőleg fogadhatók el.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Bodrogi Bence Péter oktatási dékánhelyettes 2026.05.04-én. Érvényes 2026.05.04-től.

1. Bevezetés: a kurzus célja, a félév rendje, követelmények ismertetése. 2. Előadástechnika I. Tartalom, forma és megjelenítés. 3. Előadástechnika II. Pecha Kucha I. 4. Előadástechnika III. Pecha Kucha II. 5. Nyilvános beszéd és retorika I. Éthosz: szóvivő szerepe, homlokzat, szakértői heurisztika. 6. Nyilvános beszéd és retorika II. Logosz: célcsoport, üzenet felépítése, figyelmi görbe. 7. Nyilvános beszéd és retorika III. Páthosz: befolyásolás, érzelmek szerepe, keretezés, főút–mellékút modell, mellébeszélés. 8. Nonverbális kommunikáció: vokalitás, testbeszéd, proxemika, fizikai jellemzők, univerzális arc- és érzelemkifejezések. 9. Kérdéskezelés: kritikus helyzetek helyzet elemzése. 10. Nyilvános közéleti kommunikáció: kormányinfó, vitahelyzetek. 11. Megszólalás a médiában I. Interjúk kérdéskezelés, válságkommunikáció. 12. Megszólalás a médiában II. Interjútípusok gyakorlati szimulációk. 13. Nagy gyakorlat: komplex nyilvános kommunikációs helyzetek alkalmazása. 14. Esettanulmány: nyilvános érvelés

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.