Célkitűzések
A tantárgy fő célkitűzése, hogy a hallgatók megtanulják, hogyan tervezhetők hatékony, intuitív és élvezetes/kényelmes interakciók a különböző felhasználói felületeken (mind fizikai, mind digitális). A kurzus lefedi a használhatóság (usability) és a felhasználói élmény (UX) alapelveit, miközben gyakorlati feladatokon keresztül fejleszti a hallgatók vizuális és kognitív tervezési szempontokra való érzékenységét.
Tanulmányi eredmények
Tudás
- Ismeri az interakció-ergonómia alapfogalmait, elméleti kereteit és összefüggéseit, különös tekintettel az ember–gép–környezet rendszerére.
- Ismeri az interaktív rendszerek használatát meghatározó fő kognitív és pszichológiai elméleteket, beleértve az információfeldolgozás, a mentális modellek, a figyelem és a memória működését, valamint ezek tervezési következményeit.
- Ismeri az antropometriai és biomechanikai alapelvek tervezői alkalmazását fizikai és digitális interakciók esetén.
- Ismeri a használhatóság (usability), a felhasználói élmény (UX) és a felhasználói felület tervezésének alapfogalmait, a kapcsolódó irányelveket.
- Áttekintéssel rendelkezik a felhasználó-központú interakciótervezés folyamatáról, valamint az alkalmazható empirikus módszerekről.
- Ismeri az inkluzív és egyetemes tervezés alapelveit, valamint azok szerepét az interakciós rendszerek fizikai és kognitív akadálymentesítésében.
Képesség
- Képes az interakció-ergonómiai elméleti ismereteket konkrét tervezési problémákra alkalmazni.
- Képes felhasználói szempontú elemzéseket készíteni, egyszerű empirikus módszerek (pl. feladatelemzés, használati esetek, perszónák) alkalmazásával.
- Képes önálló és csoportos tervezési feladatok során felhasználni a kapcsolódó szakirodalmat, értelmezni és kritikusan alkalmazni.
- Képes prototípusok létrehozására és alapvető használhatósági szempontú értékelésére, valamint a tesztelési eredmények tervezési döntésekbe való visszacsatolására.
- Képes reflektálni saját tervezési döntéseire, felismerni az ergonómiai problémákat és megfogalmazni azok javítási lehetőségeit szakmai érvek mentén.
Attitűd
- Nyitott az interakciótervezéshez kapcsolódó módszertanok megismerésére, és azok kritikus, felelős alkalmazására.
- Felhasználó-központú szemlélettel közelít a tervezési feladatokhoz, érzékenyen reagálva a különböző felhasználói igényekre és kontextusokra.
- Együttműködő módon vesz részt a csoportos tervezési munkában, nyitott az oktatói és hallgatótársi visszajelzésekre.
- Érdeklődő és befogadó mások nézőpontjai iránt, különösen a felhasználói visszajelzések és empirikus eredmények értelmezése során.
Önállóság és felelősség
- Önállóan képes több lépésből álló tervezési feladatok megoldására, valamint csoportos munkában felelősen hozzájárul a közös eredményhez.
- Felelősséget vállal saját tervezési döntéseiért és munkájának minőségéért, figyelembe véve az ergonómiai és felhasználói szempontokat.
- Gondolkodásában integrálja a különböző tudományterületek ismereteit (ergonómia, pszichológia, design, technológia) az interakciótervezési problémák megoldása során.
- Tudatosan reflektál saját tanulási és tervezési folyamatára, és képes a visszajelzések alapján fejleszteni munkáját.
Oktatásmódszertan
Interaktív előadások és gyakorlatok, IT eszközök és technikák használata, csoportmunkában végzett órai feladatok, otthoni egyéni feladat kidolgozás.
Tanulástámogató anyagok
- Interaction Design: beyond human-computer interaction, Fifth Edition, 2019, John Wiley & Sons, Inc.
- J.Tidwell, Ch.Brewer, and A. Valencia: Designing Interfaces, 2020, O’Reilly Media, Inc.
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése részben az órai alkalmakon tanúsított aktív részvétel, részben a dokumentációk formájában leadott egyéni munka, részben pedig az egyéni munka szóbeli prezentációja alapján történik.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés: a tantárgy gyakorlatain egy csoport részeként megkezdett tervezési feladatrészek egyéni kidolgozása, amely kapcsolódik az előadások és gyakorlatok témáihoz. A házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési szempontjait a gyakorlatvezető határozza meg. 2. Részteljesítmény-értékelés: az egyénileg elkészített házi feladat félév végi prezentálása. A prezentáció tartalmi követelményeit, értékelési szempontjait a gyakorlatvezető határozza meg. 3. Részteljesítmény-értékelés: gyakorlati alkalmanként 3 pont szerezhető: 1 pont: passzív rész-vétel, 2 pont: mérsékelten aktív részvétel, 3 pont: felkészült megjelenés és proaktív, tevékeny részvétel
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- Részteljesítmény-értékelés (házi feladat):: 50
- Részteljesítmény-értékelés (prezentáció):: 20
- Részteljesítmény-értékelés (órai részvétel):: 30
- Összesen:: 100
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
-
Érdemjegy-megállapítás
| % | |
|---|---|
| Jeles | 91-100 |
| Jeles | 80-90 |
| Jó | 70-79 |
| Közepes | 60-69 |
| Elégséges | 40-59 |
| Elégtelen | 0-39 |
Javítás és pótlás
1. A házi feladatok pótlással a pótlási időszak utolsó napján elektronikus formában 23:59-ig adhatók be, 10% pontlevonással. 2. A prezentáció indokolt esetben a pótlási héten pótolható. 3. Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiváltható vagy helyettesíthető.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Munka jellege | Munkaórák száma |
|---|---|
| Részvétel a kontakt tanórákon | 42 |
| Félévközi készülés az órákra | 28 |
| Egyéni feladatok elkészítése | 60 |
| Prezentációra való készülés | 15 |
| Egyéni konzultció | 5 |
| Összesen: | 150 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Szandi-Varga Péter oktatási dékánhelyettes 2026.03.02-án. Érvényes 2026.03.02-től.
A félévben sorra vett témák
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.
| Előadások témái | |
|---|---|
| 1. | Az ergonómia szerepe az interakciótervezésben (Ember–gép–környezet rendszer, fizikai, perceptuális és kognitív ergonómiai illeszkedés az interakciótervezésben). |
| 2. | Antropometriai és biomechanikai alapelvek a termék- és interakciótervezésben (Testméretek, elérési zónák, testtartás; komfort–teljesítmény–biztonság összefüggése, antropometriai adatok tervezői használata). |
| 3. | A kognitív ergonómia alapfogalmai és alkalmazása interaktív rendszereknél (fogalmak: információfeldolgozás, mentális modellek, memória; hibázási típusok és tervezési következményeik). |
| 4. | Használhatóság (usability) és kapcsolódó élményfogalmak (használhatóság fogalma, használhatósági tényezők, termék- felhasználói élmény és felhasználói felület tervezés fogalmai, kapcsolódó irányelvek és heurisztikák és vonatkozó analitikus módszerek; design mintázatok szerepe). |
| 5. | Felhasználó-központú interakciótervezés lépései és alkalmazható empirikus módszertanok (design thinking technikák alkalmazása – perszóna alkotás, user journey; feladatelemzés és használati esetek meghatározása). |
| 6. | Prototipizálás és tesztelés szerepe az ergonómiai és interakciótervezési folyamatban (prototipizálás lényege, prototípusok fajtái és tesztelés lehetőségei). |
| 7. | Inkluzív tervezés interakciós rendszereknél (fizikai és kognitív akadálymentesség és egyetemes tervezés alapelvei). |
További oktatók
| Név | Beosztás | Elérhetőség |
|---|---|---|
| Dr. Szabó Bálint | egyetemi adjunktus | szabo.balint@gtk.bme.hu |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Ergonómia és Pszichológia Tanszék vezetője hagyja jóvá.