A mesterséges intelligencia és a jog - BMEGT55V106

A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésnek emberközpontú és etikus működést, átláthatóságot és az alapvető jogok tiszteletben tartását kell biztosítania. A kurzus a jog, etika és az MI kapcsolatát vizsgálja. Olyan témákkal foglalkozik, mint az MI és az emberi jogok, a magánélet védelme (GDPR) és a kiberbiztonság, a felelősség, a diszkrimináció tilalma, a szellemi tulajdon és a biztonsági szabályok. Az MI nyilvánvaló előnyei mellett számos kockázatot is rejt magában, például az átláthatatlan döntéshozatalt vagy különböző visszaélésekre használhatják fel. Az emberi tényező, a gépi tanulás folyamata az algoritmusok és az automatizált döntéshozatal esetében, a bizonytalanságok kezelése diszkriminatív gyakorlatokhoz vezethet. Az MI kapcsán új biztonsági kockázatokat jelenthetnek a felhasználók számára, ha azokat termékekbe és szolgáltatásokba ágyazzák be. Emellett a klasszikus jogi felelősségi rendszereket is újra kell gondolni, különösen azért, mert a pontos és egyértelmű jogszabályi rendelkezések hiánya alááshatja a jogbiztonságot. Az adatvédelmi jog pedig az a jogterület, amely már kiemelten foglalkozik az MI-vel. A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az MI jogi környezetével, ezen belül különösen az alapelvekkel és irányelvekkel, valamint e jogszabályok jelenlegi és lehetséges jövőbeli kereteivel (pl. az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete). A kurzus segít a kockázatok felismerésében és enyhítésében, a hallgatók megismerhetik az MI elszámoltathatósági vonatkozásait, valamint azt, hogy mit kell tennünk a jogszerűség, a tisztesség és az átláthatóság biztosítása érdekében az MI rendszerekben. A kurzus a Human Centred Artificial Intelligence Masters (HCAIM) és a PANORAIMA program keretében valósul meg.

1. A hallgató ismeri
2. - a jogi szabályozás társadalmi és gazdasági funkcióit
3. - a technológiát, a felelősséget, biztonságot befolyásoló főbb jogterületek alapvető funkcióit
4. - a technológia, a felelősség, biztonság szakpolitikai, gazdasági, üzleti mechanizmusokban megragadható főbb sajátosságait
5. - azokat a releváns megközelítéseket, amelyek bemutatják, hogy milyen hatással vannak a szabályozók a mesterséges intelligenciára
6. - a mesterséges intelligenciára hatással bíró jogi szabályozás elemzési módszereit, szempontjait.

1. A hallgató képes
2. - a gyakorlatban az üzleti élet szabályozásainak megfelelő értelmezésére, elhelyezésére
3. - a jogi és gazdasági szempontból elemezni az az egyes gazdasági szereplők szerepét, motivációit, tevékenységét,
4. - egy sokszempontú összefüggésrendszer megragadására, a vizsgált témakör tekintetében a közpolitikai stratégiai tervezés modellezésére,
5. - a mesterséges intelligencia előnyeinek és kockázatainak kritikus elemzésére jogi szempontból.

1. A hallgató
2. - megfelelően tudatos a mesterséges intelligencia jogi szabályozásának értékelése során, sokféle forrásból tájékozódik, tudatosan keresi az alternatív megoldásokat
3. - nyitott a mesterséges intelligencia jogi szabályozásáról való gondolkodás során az önreflexióra, a kritikai befogadásra, a kritikai gondolkodásra
4. - nyitott a kritikus önértékelésre, a tevékenységeken alapuló, aktív, tanulási módszerekre, a kísérletező stílusra
5. - elfogadja a szabályozás kiindulópontjaként a jogi sztenderdek és követelmények érvényesülését.

1. A hallgató
2. - nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
3. - képes önállóan gyakorlati feladatokat megoldani.

Előadások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két zárthelyi írásbeli teljesítménymérés alapján történik. A teljesítésnek további feltétele, hogy a hallgató részt vegyen az előadások 70%-án. A tantárgy teljesítéséhez szükséges a legalább 50% teljesítés.

1. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: A képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja írásbeli dolgozat formájában. A dolgozat állhat tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; esszékérdésekből, melyek a lexikális tudást, valamint a szintetizáló képességet vizsgálják. A rendelkezésre álló munkaidő 30-90 perc.

• Részteljesítmény értékelés (házi feladatok): 40
• Zárthelyi dolgozat I.: 30
• Zárthelyi dolgozat II.: 30

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két zárthelyi írásbeli teljesítménymérés alapján történik. A teljesítésnek további feltétele, hogy a hallgató részt vegyen az előadások 70%-án. A tantárgy teljesítéséhez szükséges a legalább 50% teljesítés.

1) A vizsgadolgozat (ZH-ák) javítása a TVSZ szerinti határidőben történik és a Neptunon keresztül kerül hivatalos közlésre. A Tanszék a betekintés időpontját esetileg teszi közzé. 2) Az év közben szerzett jegy javítására a TVSZ szerint van lehetőség.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2025.06.02-án. Érvényes 2025.06.02-tól

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Üzleti Jog Tanszék vezetője hagyja jóvá.