A mentorálás gyakorlata - BMEGT51XX45956-56

A tantárgy célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a mentorálás során szerzett elméleti és módszertani ismereteiket gyakorlati helyzetekben tudatosan és rugalmasan alkalmazni. A kurzus során a résztvevők saját intézményi környezetükben végeznek mentori tevékenységet, melyhez támogatást, szempontokat és reflexiós lehetőséget kapnak. A tantárgy kiemelt célja a hiteles, fejlesztő szemléletű mentori attitűd erősítése, valamint a tapasztalati tanulás előtérbe helyezése. A hallgatók megismerkednek a gyakorlati mentorálás dokumentációs követelményeivel, a mentorált fejlődésének értékelési lehetőségeivel és a mentorálási folyamat tudatos nyomon követésének technikáival. A tantárgy elősegíti, hogy a hallgatók képesek legyenek a mentoráltak támogatásán túl saját mentori kompetenciáikat is reflektíven fejleszteni. A tanulási folyamat során középpontba kerül a mentorált fejlődési útjának kísérése, az együttműködés erősítése, valamint a szakmai párbeszéd támogatása.

1. magyarIsmeri a portfólióval kapcsolatos hagyományos és online rendszereket, dokumentumokat.
2. Ismeri a kompetenciafejlesztés elméletét és módszertanát.
3. Ismeri a pedagógusképzés és pedagógus-továbbképzés rendszerét, követelményeit.
4. Tisztában van a pedagógusi gyakorlatot meghatározó nézetek szerepével, ismeri alakításuk lehetőségeit.
5. Ismeri a pedagóguspálya választásának, elhagyásának és a pályán maradásnak soktényezős hátterét.
6. Ismeri a pedagógusjelöltekkel, pályakezdőkkel való foglalkozás és a felnőttképzés specifikumait, a tanácsadás szakmai követelményeit és etikai elvárásait.
7. Ismeri a reflektív gondolkodás, a szakmai elemzés fejlesztésének módszereit, technikáit.
8. Ismeri az intézmények szervezeti működésének sajátosságait, a szervezeti jellemzők hatását a pedagógusok munkájára.
9. Ismeri a pedagógusok munkájához kapcsolódó legújabb kutatási és fejlesztési eredményeket.
10. Széles körű szakmai tájékozottsággal rendelkezik, ismeri a szakterületéhez kapcsolódó szakirodalmi forrásokat, a szakirodalmi folyóiratokat, alternatív pedagógiai lehetőségeket.

1. Képes a pedagógusi kompetenciák és kompetenciafejlesztő módszertani kultúra magas szintű és tudatos alkalmazására.
2. Képes a gyakornok tanórai és tanórán kívüli tapasztalatszerzésének irányítására.
3. Képes a gyakornok munkájának nyomon követésére, fejlesztő értékelésére.
4. Képes a gyakornok szakmai szocializációjának támogatására, segítésére.
5. Képes az önbizalom, az önhatékonyság alakítására.
6. Képes az adott szakterületen a korszerű, jó gyakorlat bemutatására.
7. Képes a pedagógiai problémák, konfliktushelyzetek kezelésére.
8. Képes minta és segítségnyújtására a pedagógiai szituációk és folyamatok tervezésé-ben, megvalósításában, elemző értékelésében.
9. Képes a gyakornok önálló elképzeléseinek támogatására, szakszerű elemzésére és a megvalósítás reális értékelésére.
10. Képes segíteni a gyakornokot abban, hogy megtalálja a személyiségéhez illeszkedő saját szakmai fejlődési útját.
11. Képes a mentorálás szempontjából hatékony, kreatív válaszokat keresni/találni a különböző kontextusban felmerülő pedagógiai problémákra.
12. Képes a szabályozók, tények, helyzetek elemzésére és értékelésére támaszkodva a gyakornok teljesítményét (eredményeit) meghatározni, illetve ezek eléréséhez tevékenységet, tartalmat, eszközt, módszert választani vagy fejleszteni, adaptálni.
13. Képes a mentorálási folyamatokat a mentorálttal együttműködve megtervezni, meg-szervezni és értékelni.
14. Képes a pedagógiai nézetrendszer és gyakorlat változását, tökéletesítését támogató, bátorító mentorálási környezet kialakítására.
15. A mentorálást tanulási helyzetnek tekinti, kihasználja az egymástól való tanulás lehetőségeit.
16. Képes fejleszteni a pályakezdők reflektív gondolkodását,
17. Képes a pályakezdő kompetenciáit felmérni, ezen alapuló fejlődését megtervezni és megfelelő módszertani kultúrával támogatni.
18. Képes a gyakornok szakmai kompetenciáit és fejlődését szakmailag megalapozottan, a fejlődést támogatóan értékelni.
19. Képes hatékony szakmai együttműködésre, egyenrangú kommunikációra, konstruktív problémamegoldásra pályakezdőkkel és kollégákkal is.

1. Attitűdje elfogadó, támogató, türelmes.
2. Hitelessége saját pedagógusi gyakorlatában és munkatapasztalatában gyökerezik.
3. Felelősséget érez gyakornoka/tanárjelöltje folyamatos szakmai fejlődéséért.
4. Igényli és elfogadja gyakornoka/tanárjelöltje visszajelzéseit, és felhasználja azokat folyamatos önfejlesztése érdekében.
5. Fontosnak tartja a folyamatos önreflexiót a saját mentortanári fejlődése érdekében.
6. Figyelemmel kíséri a mentori, támogató szereppel és a támogatás módszertanával kapcsolatos szakirodalmat, gyakorlati fejlesztéseket, és ezen a területen is folyamatosan képzi magát.

1. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.
2. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

A tantárgy a tapasztalati tanulásra, esetelemzésre és reflektív gyakorlatokra épül. A hallgatók saját mentori tevékenységükre reflektálnak strukturált naplóírás, esetmegbeszélések és csoportos konzultációk segítségével. A kurzus során a kooperatív tanulás, a portfólió-alapú dokumentálás és a valós mentorálási helyzetek feldolgozása áll a középpontban. Az oktatás fókuszában a gyakorlati tapasztalatok közös értelmezése és a szakmai fejlődést elősegítő visszacsatolás áll. A hallgatók mentorálási gyakorlatuk során felmerülő dilemmákat hoznak a képzésbe, amelyeket közösen elemeznek és megoldási stratégiákat dolgoznak ki.

• M. Nádasi, M. (Ed.) (2010-11). A mentorfelkészítés rendszere, próbája, a mentorképzés szakterületi előkészítése, I–III. kötet. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
• Sallai, É.(2015). A mentori tevékenységek tapasztalatai. In Sallai, É. (Ed.). A pedagógusok gyakornoki rendszerének fejlesztése és értékelése. Budapest: Oktatási Hivatal.
• Kőpatakiné Mészáros Mária – Mayer József (2009): Bevezetés a mentorálás módszertanába.https://ofi.oh.gov.hu/bevezetes-mentoralas-modszertanaba
• Lengyel Zsuzsa, Szekeresné Nádudvary Ildikó(2024): 101 jógyakorlat mentortanároknak. ELTE Kiadó, Budapest.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése a gyakorlatokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés).

A tantárgy során a hallgatók teljesítményének értékelése folyamatos, fejlesztő szemléletű és több szemponton alapul. A gyakorlati jegy kialakításában szerepet játszik a hallgató aktív részvétele a szemináriumokon, a mentori tevékenység dokumentálása (pl. mentorálási napló, fejlesztési terv, reflexiók), valamint egy záró esettanulmány vagy portfólió beadása. A teljesítményértékelés során előnyben részesül a reflektív gondolkodás, a módszerek tudatos alkalmazása, és a mentorálási helyzetek elemzésének mélysége. Az értékelés kiegészülhet ön- és társértékeléssel, amely elősegíti a szakmai fejlődési folyamat tudatosítását. A tantárgy célja nemcsak a tudás ellenőrzése, hanem a mentori kompetenciák formálása és megerősítése.

• Beadandó munka: 40
• Órai aktivitás: 60

• Órai aktivitás: 60
• Beadandó munka: 40

Az órákon való aktivitás és a beadandó dolgozat leadása.

Az aktív részvétel jellegéből adódóan nem pótolható, nem javítható.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2025.06.02-án. Érvényes 2025.06.02-től.

1. óra: A mentorálás helyzetei és formái a nevelési-oktatási intézményekben • Intézménytípus-specifikus kihívások (óvoda, általános iskola, középiskola) • A mentorálás típusai: egyéni, csoportos, formális, informális • A mentor és mentorált kapcsolatának dinamikája – intézményi szerepek tükrében 2. óra: Belépés a mentorált világába – ismerkedés és helyzetelemzés • A mentorált pedagógus vagy hallgató indulási helyzetének feltérképezése • Kompetencia- és motivációalapú megközelítés • Diagnosztikus mentorálási eszközök (pl. interjú, kérdőív, megfigyelési lap) Gyakorlat: Saját intézményükben gyakorlatos hallgató/új kolléga profiljának szimulált feltérképezése (személyiségkártya-készítés) 3. óra: Óralátogatás és visszacsatolás mentorált számára – gyakorlati modell • Megfigyelési szempontok (szakmai, pedagógiai, kommunikációs) • A visszajelzés struktúrája: erősségek, lehetőségek, kérdések • Eltérő életkorú tanulócsoportok (óvoda – játék; alsó tagozat – tanulási stílusok; középiskola – önállóság) Gyakorlat: 3 fiktív tanóra/tevékenység visszajelzésének kidolgozása (óvoda, alsó tagozat, gimnázium) 4. óra: Mentorálás tanórán kívül – informális tanulási helyzetek támogatása • Tanulói megfigyelés, iskolai szociális tér, napközi, szakkör, iskolai élet • Óvodai játéktevékenység, iskolaudvari helyzet, középiskolai projekt • Mentorálás a „rejtett tanterv” mentén Gyakorlat: Egy adott tanórán kívüli helyzet elemzése – hogyan adna visszajelzést a mentor a megfigyeltek alapján? 5. óra: Mentorálás pedagógiai tervezés mentén • Egyéni fejlesztési célok beépítése tanmenetbe, foglalkozástervbe • Mentori segédanyagok: hospitálási napló, felkészítési tervek, közös tervezési lap • Differenciálás, tanulói sokféleség pedagógiai kezelése Gyakorlat: Egy mentorált által készített foglalkozás-/óraterv javítása mentori szemmel (3 intézményi szint) 6. óra: A reflektív beszélgetés mint a fejlődés kulcsa • Reflektív kérdések, coaching szemléletű mentorálás • A hibák konstruktív feldolgozása • A mentorált önértékelésének támogatása Gyakorlat: Szimulált beszélgetés mentor–mentorált között: reflektív beszélgetés forgatókönyv óvoda, általános iskola, középiskola esetére 7. óra: Konfliktuskezelés, érzékeny témák megbeszélése mentori helyzetekben • Tipikus nehéz helyzetek: motiválatlanság, tanulócsoport problémák, pedagógiai kudarc • Asszertív kommunikáció, határok meghúzása • Az empátia és szakmai felelősség egyensúlya Gyakorlat: Esetfeldolgozás: „A mentorált nem fogadja el a kritikát” – három különböző intézményi szint példáján 8. óra: Intézményi szintű mentorálási gyakorlatok tervezése • Mentorterv és intézményi mentorálási gyakorlat kidolgozása • A mentorálás dokumentálása – eszközök és példák • A mentor szerepe a szakmai közösségben

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.