Kortárs művészetfilozófiai viták - BMEGT43XXYY

A hallgatók - megismerik a műalkotások természetének, művészi (és erkölcsi, kognitív stb.) értékének és értelmezésének megértése során felmerülő alapvető filozófiai kérdéseket; - képesek lesznek megkülönböztetni a különböző elméleti álláspontokat, és megértik azok erősségeit és gyengeségeit; - ezen elméleti eszközök alkalmazásával képesek lesznek újrafogalmazni, elméletileg és kritikailag megközelíteni a művészetről szóló kortárs nyilvános diskurzusokat; - képes lesz érvelően reflektálni a műalkotásokkal kapcsolatos személyes tapasztalatokra; - ismereteket szerez arról, hogy a technológiai és gazdasági környezet hogyan alakítja a műalkotásokhoz való társadalmi hozzáállást és a kulturális diskurzusokat irányító normákat.

1. A filozófiai fogalmi rendszerek és módszertanok magas szintű ismerete.
2. Kommunikációs és médiajelenségek leírásához szükséges fogalomkészlet ismerete
3. A kommunikációs jelenségek tanulmányozásához szükséges társadalomtudományi fogalomkészlet ismerete

1. Képes önálló szakmai koncepciók kidolgozására
2. Kutatási képességek
3. Elemzési képesség

1. Saját szakmai ismeretei alapján felismeri e terület kommunikációs és információs sajátosságait.
2. Társadalomtudományi egocentrizmustól való tartózkodás más társadalomtudományok összefüggésében
3. Az innovációra való kritikai nyitottság

1. A szakmai normákat elfogadja és érvényesíti.
2. Önállóság
3. Konstruktivitás és asszertivitás intézményi működés keretében

A kurzus három modulból áll. Minden modulban először egy központi esettanulmányt (egy érdekes nyilvános diskurzust vagy „botrányt” a műalkotásokkal kapcsolatban) mutatunk be, hogy csoportos vitát provokáljunk, és összegyűjtsük a témával kapcsolatos prefilozófiai intuíciókat és véleményeket. A vitaórákon elméleti szövegeket olvasunk és elemzünk (minden órán egy-egy tanulmány vagy könyvrészlet) csoportmunkában és közös megbeszélésen keresztül. A prezentációs órákra a hallgatók saját maguk által választott új esettanulmányokat hoznak, és a korábban megismert fogalmak és elméletek alkalmazásával újrafogalmazzák azokat. Az egyik modulban (A művészet definíciója) egy kortárs művészeti galériába látogatunk el.

• Danto, Arthur C. (1981). The Transfiguration of the Commonplace. Ch. 1. Works of art and mere real things. Cambridge, MA: Harvard University Press. 1–32.
• Abell, Catharine (2012). Art: what it is and why it matters. Philosophy and Phenomenological Research, 85: 671–691.
• Levinson, Jerrold (1979/2004). Defining art historically. In P. Lamarque és S. H. Olsen, szerk.: Aesthetics and the philosophy of art. Blackwell, 35–46.
• Carroll, Noël (1996). Moderate moralism. British Journal of Aesthetics, 36: 223–238.
• Eaton, Anne W. (2012). Robust immoralism. Journal of Aesthetics and Art Criticism, 70: 281–292.
• Gaut, Berys (1998). The ethical criticism of art. In J. Levinson, ed.: Aesthetics and ethics. Essays at the intersection. Cambridge University Press, 182–203.
• Kieran, Matthew (2001). In defence of the ethical evaluation of narrative art. British Journal of Aesthetics, 41: 26–38.
• Hume, David (1757). Of the standard of taste.
• Goldie, Peter (2007). Towards a virtue theory of art. British Journal of Aesthetics, 47: 372–387.
• Levinson, Jerrold (2002). Hume's standard of taste. The real problem. Journal of Aesthetics and Art Criticism, 60: 227–238.
• Ross, Stephanie (2008). Humean critics: real or ideal? British Journal of Aesthetics, 48: 20–28.

Az óralátogatás kötelező. Maximum 3 hiánzás megengedett.

Részvétel, házi feladatok, prezentáció és vizsga alapján.

• Órai munka: 15
• Prezentáció: 30
• Házi feladatok: 15
• Vizsga: 40
• összesen: 100

Részvétel.

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2025.06.02-án. Érvényes 2025.06.02-tól.

Miért tartjuk fontosnak, hogy kifejtsük határozott véleményünket - akár a közösségi médiában, akár kulturális magazinokban -, miszerint a Trónok harca utolsó évada bukás volt? És ha mások nem értenek egyet, hogyan tudjuk eldönteni, melyik oldalnak van igaza az ilyen vitákban? A szexista vagy rasszista elemeket tartalmazó művek szükségszerűen rossz műalkotások? Milyen szakértői tudás létezik a művészet területén, és általában véve bíznunk kell-e a kritikusokban? A kurzus elsődleges célja annak feltárása, hogy a művészetről szóló kortárs közbeszéd hogyan alakul - a közösségi médiaplatformokon zajló kommentháborúktól a kritikai vitákig, a nagy visszhangot kiváltó kulturális „botrányoktól” az égető finanszírozási kérdésekig. A kurzus a művészetfilozófia kortárs elemző nézeteivel foglalkozva és azokat esettanulmányokra alkalmazva (amelyeket az oktatók és a hallgatók közösen választanak ki) azt vizsgálja, hogy a művészettel kapcsolatos filozófiai kérdések hogyan jelennek meg a kulturális termelés és fogyasztás mindennapi valóságában, és hogyan befolyásolják a művészeti kommunikáció gyakorlatát. A kurzus a művészetfilozófia kulcsfontosságú problémáit tárja fel, miközben olyan elemzési módszereket és fogalmi eszközöket mutat be, amelyek lehetővé teszik a művészet alapvető kérdéseinek világos megfogalmazását és vizsgálatát elméleti szövegek elemzésén és konkrét művészeti viták és „botrányok” megvitatásán keresztül. A fogalmi elemzés mellett nagy hangsúlyt fektetünk a művészet társadalmi kontextusára, a kortárs művészeti intézmények működésére és a kulturális diskurzusokat irányító kommunikációs normákra - amelyek közül sokat a változó technológiai környezet alakít át.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Szociológia és Kommunikáció Tanszék vezetője hagyja jóvá.