Célkitűzések
A tantárgy célja az Európai Unió környezeti és regionális politikájának, annak történetének, szerepének, elemeinek és eszközeinek bemutatása.
Tanulmányi eredmények
Tudás
- A hallgató ismeri a környezet- és regionális politikák fogalmát, elméletét, kapcsolatát a többi szakpolitikával;
- ismeri a környezet- és regionális politikák céljait az Európai Unióban;
- ismeri a környezet- és regionális politikák alapelveit, azok kialakulásának jellemzőit;
- ismeri a környezet- és regionális politikák eszközrendszerét az Európai Unióban.
Képesség
- A hallgató képes önálló véleményt alkotni környezet- és regionális politikák kérdésköreiben;
- átlátni az uniós társfinanszírozású projektek környezet- és regionális politikai összefüggéseit.
Attitűd
- A hallgató együttműködik az oktatóval és hallgatótársaival;
- törekszik a komplex rendszerek megértésére;
- törekszik arra, hogy döntéseit a műszaki-gazdasági-társadalmi szempontok együttes figyelembevételével hozza meg.
Önállóság és felelősség
- A hallgató a szakterületéhez tartozó elemzői feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldó, elemző módszereket;
- felelősséget érez az környezet- és regionális politikák megvalósításáért;
- felelősséget érez a műszaki szempontok mellett a környezeti és társadalmi szempontok fokozott figyelembevételére.
Oktatásmódszertan
Előadások, problémafelvetések, kommunikáció írásban és szóban. Előadások keretében a célkitűzések megvalósítása.
Tanulástámogató anyagok
- Előadás-anyagok / Lecture slides
- Kengyel Ákos (szerk.): Az Európai Unió közös politikái. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2010. (IX. fejezet. Környezetpolitika).
- Az EU VII. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (2013-2020). /”Jólét bolygónk felélése nél-kül”/. ec.europa.eu/environment/newprg/index.htm
- Illés Iván: Regionális gazdaságtan. Területfejlesztés. Typotex Kiadó, Budapest. 2008 (3., 4. feje-zet)
- Rechnitzer János, Smahó Melinda: Területi politika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2011 (III. rész)
- Wallerstein, I. M. (2004). World-systems analysis: An introduction. Durham: Duke University Press.
- Hey, C. (2007) III. EU Environmental Policies: A short history of the policy strategies. EU Environmental Policy Handbook. [EU Commission - Working Document] online: http://aei.pitt.edu/98675/
- Ijjas, I. (2016) Good Practices for Integrated Water Resources Management in EU and Hungary, Hungarian Journal of Hydrology Vol. 96. No. 3. 2016
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése a szorgalmi időszakban összegző tanulmányi teljesítményértékelések (két zárthelyi dolgozat) alapján történik.
Teljesítményértékelési módszerek
A szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja két zárthelyi dolgozat formájában. A zárthelyi dolgozatok az elsajátított ismeretek felmérésére és azok alkalmazására fókuszálnak, így a fogalmak pontos ismeretén kívül a probléma-felismerést és megoldást helyezik a középpontba. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
- 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
- összesen: 100
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
-
Érdemjegy-megállapítás
| % | |
|---|---|
| Jeles | 90-100 |
| Jeles | 80–89 |
| Jó | 70–79 |
| Közepes | 60–69 |
| Elégséges | 50–59 |
| Elégtelen | 0–49 |
Javítás és pótlás
1) A hatályos TVSz értelmében az összegző tanulmányi teljesítményértékelések mindegyike pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Munka jellege | Munkaórák száma |
|---|---|
| részvétel kontakt órákon | 24 |
| felkészülés kontakt órákra | 14 |
| felkészülés összegző tanulmányi teljesítményértékelésekre | 22 |
| összesen | 60 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 11.04-én. Érvényes 2024.11.04-től.
A félévben sorra vett témák
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.
| Előadások témái | |
|---|---|
| 1. | A jelenkori környezeti problémák vizsgálatának szemléleti alapelemei: komplexitás és globalitás. A nemzetközi környezeti együttgondolkodás és - működés keretei: együttműködés az ENSZ-en belül. Az együttműködés fontosabb állomásai az 1970-es és 1980-as évtizedekben. |
| 2. | Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság tevékenysége. A fenntartható fejlődés stratégiája. Az ENSZ II. Környezetvédelmi Világkonferenciája. Rio-i dokumentumok. Az ENSZ III. Környezetvédelmi Világkonferenciája (2002. Johannesburg). Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés a XXI. század elején. |
| 3. | Az Európai Unió környezetpolitikája fejlődésének kronológiája. A közösségi környezetpolitika reaktív szakasza (1957-1987) - a Közösség I-III. Környezetvédelmi Akcióprogramja (1973-1986). |
| 4. | Az Egységes Európai Okmány (1987) szerepe, a környezetpolitika proaktívvá válása. IV. Környezetvédelmi Akcióprogram (1987-1992). Az EU V. Környezetvédelmi Akcióprogramja (1993-2000) - a fenntarthatóság felé. Célok és eszközök. |
| 5. | VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (2001-2010). Az „integratív környezetvédelem” megközelítés, az ún. Cardiff-i folyamat. |
| 6. | Az EU VII. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (2013-2020). A környezeti szabályozás rendszere az EU-ban, összevetése a hazai gyakorlattal. Az EU környezetvédelmi joganyag hazai harmonizációja. |
| 7. | Az EU VIII. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (2021-2030). |
| 8. | A regionális politika tartalma, alapvető céljai, kapcsolata a környezetpolitikával és az ágazati politikákkal. A regionális politika kialakulása az egyes európai országokban. |
| 9. | Az európai regionális politika szakaszai, céljai az egyes országokban. Az országok csoportosítása regionális politikájuk célrendszere szerint. A régió fogalma és típusai. A közösségi regionális politika szükségessége, korai története és eszközei. |
| 10. | Az 1973-as és a mediterrán bővítések hatásai. A közösségi regionális politika 1988-as reformja, alapelvei. A NUTS rendszer. |
| 11. | A kohéziós politika cél- és eszközrendszerének változásai az 1990-es években. |
| 12. | A 2004-es bővítés előzményei és hatásai. Aktuális kérdések és jövőbeli lehetséges fejlődési irányok. A regionális politika értékelése. |
További oktatók
| Név | Beosztás | Elérhetőség |
|---|---|---|
| Dr. Valkó László | címzetes egyetemi tanár / honorary professor | valko.laszlo@gtk.bme.hu |
| Csigéné Dr. Nagypál Noémi Éva | egyetemi docens / associate professor | csigene.noemi@gtk.bme.hu |
| Dr. Szabó Mariann | egyetemi adjunktus / senior lecturer | szabo.mariann@gtk.bme.hu |
| Beszedics-Jäger Bettina Szimonetta | tudományos segédmunkatárs / research fellow | jager.szimonetta@gtk.bme.hu |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.