Verbális kommunikáció - BMEGT43A359

A tárgy legfőbb célja, hogy a „felfedeztető tanulás” jegyében a hallgatók reflektált viszonyt alakítsanak ki a saját nyelvhasználatukhoz, és általában véve a nyelvhasználat vagy a nyelvi kommunikáció jelenségeihez. Szemben mindazzal, amit esetleg középiskolában tanultak, tudatosítaniuk kell: leíró értelemben minden nyelvhasználó tökéletes beszélője az anyanyelvének – a mi feladatunk pedig abban áll, hogy megfigyeljük, milyen szabályok szerint alkotjuk meg és használjuk a mondatainkat az egyes kommunikációs helyzetekben. A hallgatóknak meg kell érteniük, hogy a nyelvhasználati és kommunikációs szabályok és normák leírása elméletalkotási vagy modellezési feladat. (Az a „leíró nyelvtan” pedig, amelyet az iskolában tanultak, csupán egy lehetséges – és finoman fogalmazva: nem túl jó – elmélete a magyar nyelv grammatikájának.) Elsősorban ehhez a feladathoz kapnak segítséget a kurzuson: az elsajátított fogalmi eszköztár – a félév első felében a modern nyelvtudomány és nyelvelmélet, a második felében pedig a kurrens pragmatikai elméletek alapfogalmaival ismerkednek meg a hallgatók – révén képesek lesznek a számukra fontos nyelvhasználati jelenségek minél szabatosabb leírására és elemzésére. A nyelvi adatok összegyűjtése és rendszerezése azonban az ő dolguk. A tárgy másik fontos célja, hogy a nyelvi babonák és az ún. lingvicizmus kritikai vizsgálata révén rámutasson a deskriptív és a preskriptív szempontok, a leíró és az előíró megközelítés összekeverésének lehetséges és valós veszélyeire (a nyelvi stigmatizációtól a nyelvi jogok szisztematikus megsértéséig). A beszédaktus-elmélet mint elemzési eszköztár ismerete szintén hozzásegítheti a hallgatókat a nyelvhasználat hatalmi dimenzióinak felismeréséhez és a releváns kritikai szempontok megfogalmazásához, amire a későbbi kurzusok során is támaszkodhatnak. (Ezért foglalkozunk a kurzuson a nyelvi szexizmus vagy a mikroagresszió (stb.) jelenségével.) A tárgy harmadik fontos célja a szövegértési kompetencia fejlesztése és az értekező szövegműfajokkal kapcsolatos ismeretek elmélyítése a különböző műfajú nyelvtudományos és filozófiai szövegek feldolgozása révén. Részben ezzel magyarázható, hogy a beszédaktus-elméletet vagy a társalgási implikatúrák elméletét nem tankönyvből ismerik meg a hallgatók, hanem az eredeti – magyarul is elérhető – szövegeket olvasva ismerkednek meg velük.

1. A kommunikációs jelenségek tanulmányozásához szükséges társadalomtudományi fogalomkészlet ismerete
2. Kommunikációs és médiajelenségek leírásához szükséges fogalomkészlet ismerete
3. Társadalmi intézmények (jog, nyelv, vallás stb.) ismerete

1. Társadalmi és kommunikációs problémák megoldásának képessége
2. Argumentációs és racionális vitában részvétel képessége
3. Szakmai nyelvhasználat képessége

1. Társadalomtudományi egocentrizmustól való tartózkodás más társadalomtudományok összefüggésében

1. Jó nyelvi megformáltságra törekvés a megnyilatkozásokban

A jegyszerzés feltétele a két zárthelyi dolgozat megírása a félév során (melyek közül az egyik eredménye javítható/pótolható), vagy három elfogadott response paper a félév első blokkjának anyagából és öt elfogadott response paper a félév második blokkjának anyagából. (A hallgató a félév mindkét blokkja esetén megválaszthatja, hogy zárthelyi dolgozat megírása vagy response paperek leadása révén kíván részt venni a közös munkában.) Amennyiben valamelyik feltétel nem teljesül, a hallgató nem adhat le vizsgadolgozatot és nem vehet részt szóbeli vizsgán. A response paperek az adott óra kötelező szakirodalmára kritikai észrevételekkel reflektáló rövid esszék (terjedelem: maximum 3000 leütés; felépítés: rövid kérdés, amelyre a hallgató értelmezése szerint az olvasott szöveg választ keres + a válasz strukturált ismertetése), amelyeket legkésőbb az órát megelőző estig kell feltölteni a kurzus moodle-oldalára. A félév első blokkjának anyagából (3–5. hét) mindhárom óra szakirodalmához szükséges response papert készíteni, a félév második blokkjának anyagából (7–14. hét) viszont a hallgató kiválaszthatja azt az öt olvasmányt, amelyhez response papert ír. A késve leadott response papereket az oktató nem értékeli. A kötelező nyolc (három plusz öt) response papernél többet is le lehet adni. A hallgató választhat, hogy milyen formában szeretne vizsgázni: leadhat szemináriumi dolgozatot (írásbeli vizsga) vagy részt vehet szóbeli vizsgán. Szemináriumi dolgozat (írásbeli vizsga): Terjedelem: 15 ezer leütés. A dolgozat elkészítését egy részletes vázlat bemutatása előzi meg. A vázlat tartalmazza a dolgozat rövid (10–15 soros) ismertetését, 5–10 pontból álló tematikus vázlatát és a feldolgozott szakirodalom előzetes listáját. Ha a hallgató a vizsgaidőszak elejére kijelölt időpontig leadja dolgozatának előzetes változatát, akkor azt a kurzus oktatója néhány napon belül kommentálja. (Előzetes változat leadása nem kötelező.) A szemináriumi dolgozat végleges változatát legkésőbb a vizsga napját megelőző nap este 8 óráig kell leadni. A késés (a vázlat és a dolgozat esetében is) a dolgozatra szerezhető 50 pontból napi 10%, azaz 5 pont levonással jár. Szóbeli vizsga: a vizsga két részből áll. Az első részben a hallgatók a félév első blokkja során elsajátított ismeretek segítségül hívásával részletesen elemzik az alábbi kötetek egy-egy (az oktató által kiválasztott) rövid írását: — Kálmán László – Nádasdy Ádám (2007) Hajnali hárompercesek a nyelvről. Internetes kiadás, http://budling.nytud.hu/~kalman/arch/hajnali.pdf — Nádasdy Ádám (2003) Ízlések és szabályok. Budapest: Magvető. — Nádasdy Ádám (2008) Prédikál és szónokol. Budapest: Magvető. A vizsga második részében a hallgatók a félév második blokkja során elsajátított elemzési technikák segítségével részletesen elemeznek egy konkrét társalgási folyamatot (vagy annak egy részletét), amelynek írásbeli vagy mozgóképes dokumentációját az oktató a helyszínen a hallgatók rendelkezésére bocsátja. A szemináriumi munka az órai diszkussziókban való aktív és rendszeres részvételt jelenti. A puszta jelenlét önmagában nem elegendő a szemináriumi munkában való részvétel sikeres teljesítéséhez. Kiemelkedően színvonalas szemináriumi munkáért a hallgató maximum 5 plusz pontot kaphat.

• A tantárgy elvégzéshez szükséges oktatási anyagok, szakirodalom a kurzus moodle-oldaláról érhető el a hallgatóknak (edu.gtk.bme.hu)

Az óralátogatás kötelező. Az aláírás feltétele: max. 4 hiányzás.

Az előadás anyagának számonkérése, az interkatív gyakorlatok során végzett munka értékelése.

• response paperek vagy zárthelyi dolgozatok: 20
• gyakorlati feladat és rövidkritika: 20
• órai munka: 10
• összesen: 50

• vizsga: 50

Az aláírás feltétele az óralátogatás (max. 30 százalékos hiányzás).

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Szandi-Varga Péter oktatási dékánhelyettes 2025.11.10-én. Érvényes 2025.11.10-től.

1. A verbális kommunikáció vizsgálata 2. Nyelvészet, nyelvészkedés, nyelvpolitika 3. Innátizmus 4. Jelentéselméletek: modellelméleti, kognitív, strukturális szemantika 5. Mentális jelentéselméletek 6. Szemantika és pragmatika viszonya 7. Nem-természetes (kommunikációs) jelentés 8. Beszédaktusok 9. Társalgási maximák és implikatúrák 10. Relevanciaelmélet 11. Irónia 12. Nyelvi szexizmus 13. Nyelvi agresszió 14. Megtévesző kommunikatív gyakorlatok

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Szociológia és Kommunikáció Tanszék vezetője hagyja jóvá.