Philosophy of mind - BMEGT41PHOM

The course offers a comprehensive overview of the key concepts and central issues of contemporary philosophy of mind. Through a detailed examination of Cartesian and non-Cartesian theories of dualism, property dualism, behaviorism, various forms of physicalism, functionalism, eliminativism, and fictionalism, the course aims to foster a deep understanding of how these diverse philosophical positions address the mind-body problem, consciousness, intentionality, and mental representation. Special attention is given to contemporary discussions on phenomenal consciousness and qualia, the emerging field of 4E cognition that encompasses the mind's relationship with sensory modalities and the environment, as well as fresh perspectives on animal minds and the evolution of consciousness. Students will develop critical and analytical thinking skills by engaging with these topics, participating in philosophical discourse, and exploring the interdisciplinary connections between philosophy of mind, psychology, cognitive science, and artificial intelligence.

1. 1. Has knowledge of the main contexts, theories and concepts related to their field.
2. 2. Has familiarity with the main theories in the field and with the methods of knowledge acquisition and problem solving.
3. 3. Possesses the range of knowledge required for entry to a Master's programme in the field and in other fields of study.

1. 1. Carry out a basic analysis of the disciplines that make up the knowledge system of the field, synthesising and adequately evaluating the interrelationships.
2. 2. Applies the procedures, the main theories and the terminology of the discipline in the performance of his/her duties.
3. 3. Understands and uses the online and printed literature in his/her field of specialisation in Hungarian and in foreign languages, and has the skills to search for and process information effectively in his/her field of specialisation.
4. 4. Understands and interprets coherent texts and texts structured with visual symbols, typographic devices, icons, tables, data series, visual texts, moving and still images, maps, diagrams.

1. 1. Collaborate with the instructor and fellow students to expand knowledge.
2. 2. Extends knowledge through continuous learning.
3. 3. Is open to critical self-evaluation, various forms of professional development, self-development in intellectual insight and seeks self-development in these areas.
4. 4. Has a problem-oriented outlook and problem-solving thinking.

1. 1. Open to well-founded critical comments.
2. 2. Adopts a systematic approach to thinking.
3. 3. Participates responsibly in the development and justification of professional views.
4. 4. Takes responsibility for his/her analyses, conclusions and decisions.

Lectures

• 1. Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, and Tőzsér János. Elmefilozófia. L’Harmattan, 2008.
• 2. Bayne, Tim. Philosophy of Mind: An Introduction. Routledge, 2021.
• 3. Heil, John. Philosophy of Mind: A Contemporary Introduction. Routledge, 2019.
• 4. Mandik, Peter. This Is Philosophy of Mind: An Introduction. John Wiley & Sons, 2022.
• 5. Montero, Barbara Gail. Philosophy of Mind: A Very Short Introduction. Oxford University Press, 2022.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: kettő évközi írásbeli teljesítménymérés és az aktív órai részvétel alapján (opcionális) történik.

1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat tudáselemekre, értelmezési feladatokra, következtetési feladatokra koncentrál írásos kérdésválaszolás formájában. Munkaidő anyagrésztől függően 30-60 perc. Minden összegző tanulmányi teljesítményértékelésen legalább a szerezhető pontok 50%-át el kell érni a tárgy teljesítéséhez. 2. Részteljesítmény-értékelés (órai aktív részvétel, opcionális): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a gyakorlat folyamatában, felkérésre vezetett példamegoldás a hallgatók előtt; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg.

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
• részteljesítmény értékelés (órai aktív részvétel, opcionális): 25
• összesen: 100

A javítás és pótlás rendjét a hatályos TVSz. szabályozza.

Consulted with the Faculty Student Representative Committee, approved by the Vice Dean for Education, valid from: 06.05.2024.

1. Bevezetés – elme, self, kogníció: Az alkalom bevezeti az elmefilozófia alapvető fogalmait és problémáit, mint a test-elme probléma, tudatosság, intencionalitás, hogy ezáltal a hallgatók a specifikus témák tárgyalása előtt kialakíthassanak egy átfogó képet az elmefilozófiáról és annak viszonyáról a rokon diszciplínákhoz, mint a kognitív tudományok, pszichológia és neurobiológia. 2. Szubsztanciadualizmus – karteziánus és nem-karteziánus elméletek: Az alkalom részletesen tárgyalja Descartes interakcionista szubsztanciadualizmusának főbb állításait, illetve ezek problémáit (interakció, más elmék). Az alkalom bemutatja a nem-karteziánus szubsztanciadualizmusokat, mint a parallelizmus, okkazionalizmus és epifenomenalizmus, illetve az ezekkel szemben hozható ellenvetéseket is. 3. Tulajdonságdualizmus és pánpszichizmus: Az alkalom a tulajdonságdualizmus koncepcióját vizsgálja, amely szerint bár a fizikai és mentális állapotok ugyanazon alapvető valósághoz kapcsolódnak, a mentális tulajdonságok mégis különböznek a fizikaiaktól. A tulajdonságdualista elképzelésekhez kapcsolódik a pánpszichizmus, ami azt az álláspontot képviseli, hogy a mentális tulajdonságok univerzálisak, és a tudatosság a világ alapvető sajátossága. 4. Behaviorizmus és más elmék: Az alkalom a szubsztanciadualizmus kapcsán már felmerült más elmék problémájára adott logikai behaviorista megoldást és annak problémáit veszi szemügyre. Mit is jelent pontosan, hogy a mentális terminusokat kizárólag empirikusan megfigyelhető viselkedésre való hivatkozással kellene leírnunk? 5. Reduktív fizikalizmus: Az alkalom a reduktív fizikalizmus alapvető elképzelését, azon belül is az azonosságelméletet vizsgálja. Tárgyalja az azonosság értelmezésének különböző változatait, a többszörös realizálhatóság és a tapasztalat szubjektív minőségeinek problémáját. 6. Nem-reduktív fizikalizmus – funkcionalizmus és AI: Az alkalom a nem-reduktív fizikalizmus legfontosabb elméletét, a funkcionalizmust tárgyalja. Ennek kapcsán a redukció különböző fajtái, a szuperveniencia-reláció és emergens tulajdonságok kérdései is felmerülnek. A funckionalizmus kapcsán a mesterséges intelligencia megvalósíthatóságának filozófiai kritikái és az ezekre adott válaszok. 7. Eliminativizmus és fikcionalizmus: Az alkalom bevezeti a népi pszichológia fogalmát, majd az eliminativizmus kerül tárgyalásra, amely azt állítja, hogy az olyan népi mentális fogalmak, mint a hit vagy a vágy, alapvetően tévesek, és ezért eliminálni kell őket a tudományos diskurzusból. A fikcionalizmus, mint alternatíva, azt sugallja, hogy bár ezek a fogalmak nem felelnek meg valós entitásoknak, azonban hasznos fikciók lehetnek. 8. Fenomenális tudatosság és kvália: Az alkalom a tudatosság különböző változatait vizsgálja, különös tekintettel az elmefilozófiában leggyakrabban előkerülő fenomenális tudatosságra. A kérdésre vonatkozó klasszikus gondolatkísérletek tárgyalása révén a tapasztalat szubjektív karakterével kapcsolatos anti-fizikalista kritikát és az ezekre adható fizikalista válaszokat tárgyalja. 9. Intencionalitás és mentális reprezentáció: Az alkalom a mentális reprezentációk természetét vizsgálja, különös tekintettel az intencionalitásra, vagyis arra, hogy a mentális állapotainknak van valamilyen tartalma. De pontosan mit is jelent ez a valamire irányultság? Felmerül a nyelv és a gondolkodás kapcsolata is. 10. 4E kogníció – elme, szenzori modalitások és környezet: Az alkalom a 4E kogníció kortárs elméletét veszi szemügyre, ami szerint az elme nem pusztán az agyban lokalizálható, hanem szorosan összefügg a testtel és a fizikai, valamint szociális környezettel. A képalkotó szenzori modalitások elemzésével részletesen elemzi a kogníció és tudatosság több szinten megragadható beágyazottságát, valamint a kiterjesztett elme elképzelését. 11. Állati elmék – biopszichizmus, minimális kogníció és a tudatosság evolúciója: A nem-emberi tudatosság interdiszciplináris igényű vizsgálata az elmúlt évtizedek egyik legizgalmasabb vonatkozó fejleménye. Az alkalom áttekinti a tudatosság evolúciójával kapcsolatos elképzeléseket, valamint ehhez kapcsolódóan a biopszichizmus és a minimális kogníció elképzeléseit.