Szak: Regionális és környezeti gazdaságtan részidős képzés őszi kezdés
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 1
Szak: Regionális és környezeti gazdaságtan részidős képzés tavaszi kezdés
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 2
Célkitűzések
A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a társadalom- és gazdaságföldrajz alapjaival, feltárja a fő társadalmi és gazdasági jelenségek, folyamatok területi jellemzőit, ezek okait, és bemutassa az ezzel járó esetleges kihívások kezelésének lehetséges módszereit. A tantárgy célja, hogy (1) bemutassa a hallgatóknak a humángeográfia alapjait, rendszereit, a földrajzi gondolkodás logikáját, (2) átfogó tudást adjon a földrajzi területi egység (település, régió, ország), lépték, szint és a határok átfogó jellemzőiről, európai vonatkozásairól és a kapcsolódó közigazgatási földrajz jegyeiről, (3) bemutassa a társadalomföldrajz alapjait, főbb részterületeit, ezek aktuális kutatási irányait, főbb európai jellemzőit, (4) ezen belül külön feltárja a népességföldrajz és a településföldrajz, benne a város- és a vidékföldrajz és kapcsolódó szakpolitikák aktuális jellemzőit, európai jegyeit, eseti magyarországi vonatkozásait, (5) bemutassa a gazdaságföldrajz alapjait, főbb részterületeit, ezek aktuális kutatási irányait, főbb európai jellemzőit, eseti magyarországi vonatkozásait, (6) ezen belül bevezesse a fejlettség és a térszerkezet fogalmát, előbbi mérési, utóbbi ábrázolási formáit, valamint mindezek európai jellemzőit, valamint regionális politikai vonatkozásait, (7) ezen túl külön feltárja a primer, a szekunder és a tercier-kvanterner szektor földrajzának aktuális jellemzőit, európai jegyeit. A tantárgy tematikája a társadalom- és gazdaságföldrajz klasszikus felosztásán alapul, ezek mentén, átfogóan tárgyalják az előadások az egyes részterületeket, ezen belül a fő kihívásokat és lehetséges válaszokat, külön kitérve az európai vonatkozásokra.
Tanulmányi eredmények
Tudás
- A hallgató ismeri a humángeográfia helyét a társadalomtudományok viszonyrendszerében;
- a főbb részterületeit, azok fő kutatási kérdéseit, problémáit;
- a társadalom- és gazdaságföldrajz elméletének alapjait, gyakorlati alkalmazási lehetőségeit és korlátait;
- a főbb társadalom- és gazdaságföldrajzi jellemzőket, kiemelten európai dimenzióban;
- egyes kapcsolódó kutatási esettanulmányokat, szakpolitikai lépéseket.
Képesség
- A hallgató képessé válik egyes területi társadalmi, gazdasági problémák (kiváltó okok, folyamatok, megoldási lehetőségek) megértésére;
- a problémák mértékéről képet adni;
- az ismeretei alapján összekapcsolni térben a társadalmi, gazdasági jellemzőket.
Attitűd
- A hallgató nyitott a társadalom- és gazdaságföldrajzzal kapcsolatos innovációk megismerésére és adaptálására;
- a tanulás során együttműködik oktatóval és hallgatótársaival;
- gyarapítja tudását és tájékozódik;
- használja az IT eszközök által kínált lehetőségeket.
Önállóság és felelősség
- A hallgató önállóan képes a problémák és kihívások eredetének, jellegének és lehetséges megoldásainak feltárására;
- a felelősségteljes megoldások javaslására;
- nyitott a megalapozott kritikai észrevételek elfogadására.
Oktatásmódszertan
Előadások, kommunikáció szóban, IT eszközök és technikák használata.
Tanulástámogató anyagok
- Barta Györgyi (2002): A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000. Dialog-Campus. Budapest.
- Beluszky Pál (1999.): Magyarország településföldrajza. DialógCampus, Budapest-Pécs.
- Czirfusz Márton (2014.): Gazdaságföldrajz – Jegyzet oktatóknak és hallgatóknak. Miskolci Egyetemi Kiadó. Miskolc.
- Dövényi Zoltán (szerk., 2012.): A Kárpát-medence földrajza. Akadémiai Kiadó. Budapest.
- Enyedi György- Horváth Gyula (szerk., 2002.): Magyar Tudománytár 2. kötet - Táj, település, régió MTA Társadalomkutató Központ – Kossuth Kiadó Budapest.
- Gyuris Ferenc (2017): A kínai gazdasági csoda okai és korlátai. In: Földrajzi Közlemények 141. 3. 275-287.o.
- Haggett, Peter (2006.): Geográfia – Globális szintézis; Typotex Kiadó. Budapest.
- Kocsis Károly - Schweitzer Ferenc (szerk., 2011.): Magyarország térképekben. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest.
- Perczel György (szerk., 2003.) Magyarország gazdasági-társadalmi földrajza. (Tankönyv) ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.
- Próbáld F.- Gábris Gy.- Szabó P. (szerk.) (2012): Európa regionális földrajza 1-2. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. ISBN: 9789634633198
- Próbáld F.- Horváth G.- Szabó P. (szerk.) (2008): Ázsia regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest ISBN: 9789632840215
- Romsics Ignác (2003. vagy újabb kiadások): Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó. Budapest.
- Tóth J. (szerk. 2002.): Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
- Golobics P. (2002). A világgazdaság kialakulásának folyamata és jelenlegi térszerkezete. In: Tóth J. (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. Dialog-Campus Kiadó. Budapest-Pécs.
- Vidéki Imre (szerk., 2008.): Fejezetek az ipar- és közlekedésföldrajzból (Jegyzet) ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.
- Próbáld F. (szerk.) (2005): Amerika regionális földrajza. Trefort Kiadó ISBN: 9789634462972
- Próbáld F. (szerk.) (2002): Afrika és a Közel-Kelet földrajza. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest ISBN: 9789634635888
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése a félév közben elsajátított kompetenciák alapján összegző tanulmányi teljesítményértékeléssel (2 zárthelyi dolgozat) történik. Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések alapján megajánlott jegy szerezhető, amennyiben a hallgató nem szerez/nem fogadja el a megajánlott jegyet, a vizsgaidőszakban írásbeli vizsgát kell tennie. A megajánlott jegy kereteit az oktató határozza meg.
Teljesítményértékelési módszerek
A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja két zárthelyi dolgozat formájában. A zárthelyi dolgozat az elsajátított ismeretek felmérésére és azok alkalmazására fókuszál, így a probléma felismerést és -megoldást helyezi a középpontba. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg. Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések alapján megajánlott jegy szerezhető, amelynek kereteit a kurzus oktatója ismerteti. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: amennyiben a hallgató nem szerez megajánlott jegyet, illetve nem fogadja el azt, a vizsgaidőszak során írásbeli vizsgát kell tennie.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
- 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50
- összesen: 100
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
- Írásbeli vizsga (elfogadott megajánlott jegy hiányában): 100
Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
Az aláírás megszerzésének feltétele az aktív órai részvétel.
Érdemjegy-megállapítás
% | |
---|---|
Jeles | 90-100 |
Jeles | 80-89 |
Jó | 70-79 |
Közepes | 60–69 |
Elégséges | 50–59 |
Elégtelen | 0-49 |
Javítás és pótlás
1) A hatályos TVSz értelmében az összegző tanulmányi teljesítményértékelések mindegyike pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre. 4) A vizsga javítására és pótlására a TVSZ 121. és 123. paragrafusa szerint van lehetőség.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Munka jellege | Munkaórák száma |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 12 |
félévközi készülés órákra | 12 |
felkészülés a teljesítményértékelésekre | 24 |
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása | 30 |
felkészülés vizsgára | 12 |
összesen | 90 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 11.04-én. Érvényes 2024.11.04-től.
A félévben sorra vett témák
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.
Előadások témái | |
---|---|
1. | A földrajz és azon belül a társadalom- és gazdaságföldrajz fő fogalmai, elméleti összefüggései, felosztása, módszertana |
2. | A népességföldrajz alapjellemzői, fő szakterületei |
3. | A településföldrajz, a városföldrajz, az urbanizálódó világ |
4. | Szociálgeográfia, kulturális földrajz - alapvetések |
5. | A „régi” és „új” gazdaságföldrajz; globalizáció és gazdasági egyenlőtlenségek; gazdasági fejlettség |
6. | A természeti erőforrások és földrajzuk, területi egyenlőtlenségeik és megóvásuk; |
7. | A mezőgazdaság földrajza; a világnépesség élelmezése és problémái; |
8. | Az ipar szerepe, az iparföldrajz főbb szakterületei; egy kiemelt ipari ágazat átalakulása és térbelisége, mint esettanulmány, |
9. | A szolgáltatások, tercier szektor jelentősége általában és földrajzi megközelítései; kiemelt szolgáltatási ágazat földrajzi jellemzése |
10. | Regionális gazdaságföldrajz: centrumtérségek általános és földrajzi jellemzése, konkrét centrumtérség földrajzi jellemzése |
További oktatók
Név | Beosztás | Elérhetőség |
---|---|---|
Dr. Ballabás Gábor | PhD, geográfus | ballabasg@gmail.com |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.