AZ ISKOLAI KAPCSOLATOK HÁLÓZATA - BMEGT51A560

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az iskola szereplőivel (iskolafenntartó-iskolavezető-tanári kar- diák-szülő), illetve e szereplők között kialakult kapcsolat jellemzőivel. Célunk, hogy egy az iskolai életből vett példákon keresztül, a szakirodalomban használt terminus technicusok segítségével világítsunk rá azon problémákra, melyek a kapcsolatteremtés esetleges gátjai lehetnek. E gátak mögött meghúzódó jelenségekre, okokra kitérve szeretnénk elkalauzolni a leendő szakoktatókat az iskola világába, bemutatva milyen lehetőségek rejlenek a szakoktói pályán. A tantárgy lehetőséget kínál az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésére a szakirodalom elemzése és a kutatási eredmények bemutatása révén.

1. Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit.
2. Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.
3. Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.
4. Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.

1. Képes a konfliktusok hatékony kezelésére.
2. Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.
3. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.
4. Képes a szaktárgyainak tanításával, tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.
5. Képes az idegen nyelvű szakirodalom elemzésére, a kutatási eredmények bemutatására.

1. Tiszteli a tanulók személyiségét.
2. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
3. Törekszik az aktív együttműködésre a szakmai elméleti tárgyak tanáraival.
4. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.
5. Az idegen nyelvű szakirodalmat önállóan elemzi, az eredményeket önállóan megjeleníti.

1. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.
2. Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt, reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.
3. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
4. Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

Előadások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok.

• Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
• Kósáné Ormai Vera (2015): A mi iskolánk. Elte Eötvös Kiadó. Budapest.
• Kósáné Ormai Vera-Horányi Annabella (2006): Mi,pedagógusok. Flaccus kiadó. Budapest.
• Friedmann Schulz vonThun (2019): Kommunikációs stílusok. Budapest.
• Dr. Fűzi Beatrix (2015): Neveléstan. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_nevelestan/adatok.html
• V. Dwiyanti, A. Ana, I. Widianingsih : Industrial Education Impact on Vocational Student Social Skills In: Innovation of Vocational Technology Education invotec XIV:2 (2018) 98-103
• Luis Martínez-Izquierdo and Mónica Torres Sánchez: Dual Vocational Education and Training Systems’ Governance Model and Policy Transfer: The Role of the European Union in Its Diffusion In: Soc. Sci. 2022, 11, 403

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése év során megírt három házi feladat eredménye alapján. Ezt módosíthatja az órákon tanúsított aktív részvétel. Idegen nyelvű szakirodalom feldolgozása 1 kredit értékben, melyet a 3. házi feladat keretében lehet teljesíteni.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés (házi feladatok): a tantárgyi tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek értékelése. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) 1. nincs

• 1. részteljesítmény értékelés (1. házi feladat): 33
• 2. részteljesítmény értékelés (2. házi feladat): 33
• 3. részteljesítmény értékelés (3. házi feladat): 34
• összesen: 100

• -: 0

1) A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.11.06-án. Érvényes 2023.11.06-tól.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Ezek hossza alapesetben 4 óra (két hét), ám a hallgatók összetételétől és az általuk javasolt problémák tárgyalásának jellegétől függően arányuk az egyes félévek során változhat. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.