MEGGYŐZÉSTECHNIKA - BMEGT41M110

A Meggyőzéstechnika című tárgy keretében a befolyásolás jelenségeivel, pszichológiai előfeltételeivel, társadalmi jelentőségével és a kivitelezéséhez használt pszichológiai rendszerek technikai jellemzésével fogunk foglalkozni.

1. Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
2. Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
3. Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
4. Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
5. Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
6. Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.

1. Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
2. Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni. Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
3. Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
4. Alapfokú elméleti felkészültségére építve képes kidolgozni a társadalmi kommunikáció színterein zajló folyamatok valóságos viszonyait feltáró, a tények vizsgálatára irányuló munkahipotézisét, az ennek vizsgálatára szolgáló legalkalmasabb empirikus módszert és a feldolgozás folyamatának koncepcióját.
5. Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
6. A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
7. Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
8. A gyakorlati alkalmazhatóság szintjén képes szakterületére vonatkozó (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi és tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban döntéseket hozni.

1. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
2. Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
3. Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
4. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
5. Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
6. Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
7. Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.

1. A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
2. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
3. Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
4. A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
5. Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
6. Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.

Előadások, csoportmunka, otthoni munka és a diákok órai prezentációi.

• Az órai jegyzet (az oktató adja közre).
• Kötelező irodalom:
• Cialdini, Robert: Hatás, HVG könyvek, 2009, 2.-6. fejezetek.
• Smith és Mackie: Szociálpszichológia, Osiris, 2004, 3., 5., 6., 7., 8. fejezetek.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése kettő évközi írásbeli részteljesítmény értékelés (1-2. ZH), valamint három házi feladat elkészítése vagy csoportos prezentáció elkészítése. A hallgatók választhatnak a házi feladatok és a csoportos prezentáció közül. Az óra 2x45 perces előadásból és 2x45 perces gyakorlatból áll.

1. Részteljesítmény értékelés (1-2. ZH): a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és önálló kritikai elemzést helyezi a középpontba, az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt és a rendelkezésre álló munkaidőt a tantárgy előadója határozza meg. 2. Írásbeli dolgozat beadása és prezentációja. 3. Órai részvétel: legalább az órák 70%-án.

• 1. részteljesítmény értékelés (1. ZH) (kötelező): 35
• 2. részteljesítmény értékelés (2. ZH) (kötelező): 35
• Házi feladatok (kötelezően választható): 30
• Prezentáció (kötelezően választható): 30
• összesen: 100

Mindkét teljesítményértékelés javítható vagy pótolható a pótlási héten.

Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa (2023.05.08.) az 580379/2/2023 iktatószámon hozott határozatával, amely érvényes 2023.05.08-től.

1. A manipuláció fogalmai 2. Az attitűdelmélet és a kommunikációs célok, attitűdök mérése 3. Az attitűdök affektív aspektusa 4. Az attitűdök kognitív aspektusa: (az információk szisztematikus és heurisztikus feldolgozása 5. Az attitűdök konatív aspektusa: kognitív disszonancia és önmeggyőzés, a meggyőzés „önkiszolgáló” módszere 1. ZH 6. Nyelvi eszközök a befoláysolásban 1. 7. Nyelvi eszközök a befolyásolásban 2. 8. Benyomáskialakítás, személyészlelés. A viselkedési motivációk észlelésének szerepe a személyekről kialakított benyomásokban 9. Tekintély és hitelesség, az éthosz, vagyis a személyészlelés szerepe a meggyőzésben 10. A meggyőzési szituációkról általában, a többiek jelenlétének hatásairól. Ellenállása meggyőzéssel szemben 2. ZH

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.