MIKRO- ÉS MAKROÖKONÓMIA - BMEGT30A001

A tantárgy a közgazdasági alapműveltséghez tartozó alapvető fogalmak, elvek és összefüggések megismertetésével, illetve a közgazdasági elméletépítés logikájának bemutatásával nemcsak a mindennapi életben előforduló közgaz-dasági jelenségek megértéséhez járul hozzá, hanem a tágabb értelemben vett társadalmi jelenségek megértését is segíti.

1. Ismeri a tudományos eljárás menetét, közgazdasági alapfogalmakat és az alapvető elméleti modellek logikai rendszerét
2. ismeri az uralkodó elmélet (általános egyensúlyelmélet) elemzési módszerét (komparatív statika, egyensúly, alternatíva költség)
3. ismeri a gazdasági jóléti elemzés módszerét
4. ismeri néhány alapvető piaci forma estében az árazási stratégiákat;
5. ismer néhány jellegzetes mikroökonómiai kérdést a piackudarcok témaköréből (kontraszelekció, jelzés, erkölcsi kockázat, környezetszennyezés, közjavak)
6. ismeri a nemzeti számvitel logikáját, az ebből nyerhető adatokat
7. ismeri a pénzgazdaságok Keynes által kiemelt három fő törvényszerűségét (multiplikátor hatás, megtakarítási paradoxon, kényszerű munkanélküliség)
8. ismeri a piacgazdaság növekedési logikáját
9. ismeri a modern (hitel)pénz- és bankrendszer működési szabályait és viselkedési törvényszerűségeit 1
10. ismeri az alapvető pénzügyi döntési logikát

1. Képes az uralkodó elmélet elemzési módszerének alkalmazására, mind a jóléti változások becslésére, mind az adók hatásának elemzésére, mind egyéb árazási kérdések megértésére
2. képes egyszerű vállalati gazdaságossági számítások (pl. jelenérték-számítás, költség-haszon elemzések) el-végzésére, beleértve a különböző hitelkonstrukciók értékelését (pl.: CHF hitel)
3. képes az alapvető piaci struktúrák azonosítására, a megfelelő adatok alapján a piac illetve a vállalat helyzet-ének jellemzésére alkalmas vállalati és iparági szintű mutatók kiszámítására,
4. képes értelmezni a gazdaság egészében bekövetkező változásokat, különös tekintettel a pénzpolitikai és költségvetési politikai lépésekre
5. képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére,
6. képes megérteni és használni a közgazdaságtan szakirodalmát, könyvtári forrásait,
7. képes értelmezni a sajtóban olvasott gazdasági eseményeket, folyamatokat.

1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,
2. folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását,
3. nyitott az információtechnológiai eszközök használatára,
4. törekszik a közgazdasági problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára,
5. törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra,
6. törekszik a gazdasági hatékonyság szempontjának a vállalati működés során való érvényesítésére, komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is képes a szempontok teljes körű figyelembevételével és mérlegelésével meghozni döntéseit.

1. Önállóan végzi a mikro- és makrogazdasági feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását,
2. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
3. szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más szakterületek művelőivel is,
4. gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza.

Előadások, számítási gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok

• Margitay – Daruka – Petró: Mikroökonómia (Jegyzet a Mikro- és makroökonómia tárgyhoz),
• Pindyck, R. S.– Rubinfeld, D. L.: Microeconomics. Eighth Edition (Global Edition). Pearson, 2015.
• Gilányi, Zs.(2020), Piacgazda(g)ság: oikonomia vagy khrematistiké?, Akadémia kiadó.
• L-Randall Wray (2015), Modern Money Theory, Palgrave.
• Hal. R Varian (2014), Intermediate Microeconomics with Calculus, WW Norton and Co. New York
• Egyéb oktatási segédanyagok (gyakorló feladatok, mintazh stb.) a tanszék honlapján, a tárgy neve és kódja alatt érhetőek el: http://kgt.bme.hu/tantargyak/bsc/BMEGT30A001 other learning material (ex.: exercices for practice, sample tests) is available ont he webpage under the subject code.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy évközi írásbeli teljesítménymérés (összegző tanulmányi teljesítményértékelés) az aláírásért, illetve egy vizsgaidőszakban végzett összegző teljesítményértékelés (írásbeli vizsga) alapján történik, amelyek közül az utóbbi egy évközi, nem kötelező összegző teljesítményértékelés alapján kiváltható (így az évközi teljesítmény alapján megajánlott jegy szerezhető).

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja, zárthelyi dolgozat formájában; amely tar-talmaz egyrészt tesztkérdéseket, melyek a lexikális tudást, az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését, másrészt számítási feladatokat, melyek a problémafelismerő–megoldó képessé-get vizsgálják. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgyfelelős határozza meg a tantárgy elő-adóival egyetértésben, a rendelkezésre álló munkaidő 45 perc. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) A vizsga elemei 1. Írásbeli teljesítményértékelés (írásbeli vizsga): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja, vizsgadolgozat formájában; amely tartalmaz egyrészt tesztkérdéseket, melyek a lexikális tudást, az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését, másrészt számítási feladatokat, melyek a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgyfelelős határozza meg a tantárgy elő-adóival egyetértésben, a rendelkezésre álló munkaidő 60 perc. 2. Évközi eredmények beszámítása: A sikeres évközi (kötelező és nem kötelező) összegző tanulmányi teljesítmény-értékelések átlaga alapján a tantárgyból megajánlott jegy szerezhető, amely kiváltja az írásbeli vizsgán való részvételt. A megajánlott jegyet nem szerző vagy azt el nem fogadó hallgatók a vizsgán való részvétellel teljesíthetik a tárgyat, ebben az esetben a végső érdemjegyet kizárólag a vizsgadolgozat eredménye határozza meg.

• összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50%
• összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50%
• összesen: 100%+

• írásbeli vizsga: 100%
• évközi eredmények beszámítása: 100%
• összesen: 100%+

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.2 pont szerinti kötelező évközi összegző tanulmányi teljesítményértékelésen a megszerezhető pontszám legalább 40 %-át elérje a hallgató.

1) A kötelező évközi összegző tanulmányi teljesítményértékelés a szorgalmi időszakban – első alkalommal – díj-mentesen pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a későbbit vesszük figyelem-be. 2) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató aláírást szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal, a pótlási időszakban ismételt kísérletet tehet a sikertelen első pótlás javítására. 3) A nem kötelező évközi összegző tanulmányi teljesítményértékelés nem pótolható és nem javítható, de a hallgató a megszerzett megajánlott jegyet nem köteles elfogadni, illetve amennyiben az aláírást megszerezte, érvényes érdemjegyet az írásbeli vizsga sikeres teljesítésével is szerezhet. Ebben az esetben az évközi teljesítményértékelések eredményét a végső érdemjegy megállapításánál már nem vesszük figyelembe. 4) Az írásbeli vizsga a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a későbbit vesszük figyelembe.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2021.10.04-én. Érvényes 2019.10.04-től.

Subject includes the topics detailed in the course syllabus to ensure learning outcomes listed under 2.2. can be achie-ved. Timing of the topics may be affected by calendar or other circumstances in each semester.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Külső tanszék vezetője hagyja jóvá.