Üzleti tárgyalás és prezentáció - BMEGT41A302

A félév egyik felében sorra vesszük az alapvető tárgyalási típusokat, stratégiákat és eszközöket, a tárgyalási helyzetek buktatóit és ezek javasolt elkerülési módjait, valamint a nyertes-nyertes tárgyalási szituáció kialakításának ismérveit. A félév másik felében a hatékony és tartalmas prezentációkészítésre és előadásmódra, retorikára helyezzük a hangsúlyt, beleértve a prezentáció tartalmi és formai kialakítására, a tárgyalási/üzleti prezentációra valamint az előadó verbális és nonverbális kommunikációjára vonatkozó, azokat fejlesztő ismeretek átadását is. Az elméletet esettanulmányok és kiscsoportos feladatok segítségével ültetjük át a gyakorlatba, valós tárgyalási helyzeteket szimulálva, melyek során a hallgatók „élesben” tesztelhetik, fejleszthetik tárgyalási készségeiket, ezzel is készülve a munkaerőpiac kihívásaira. A feladatok lehetőséget adnak a hallgatóknak a tanulmányaik vagy munkájuk során gyakorta ismétlődő prezentációs helyzetek (TDK-előadás, projektbemutatás, diplomavédés, üzleti prezentáció stb.) kipróbálására, gyakorlására is, melyek során az oktatók azonnali, folyamatos visszajelzéssel segítik az egyéni, személyre szabott fejlődést.

1. Ismeri a társadalomtudomány módszertani alapjait.
2. Ismeri a tudomány, az oktatás, a társadalom és média összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit.
3. Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
4. Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.

1. Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
2. Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a tudományt és annak környezetét interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni.
3. Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
4. Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
5. Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
6. Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
7. A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen - hazai, illetve nemzetközi - környezetben is.

1. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
2. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
3. Problémacentrikus látásmóddal, problémamegoldó gondolkodással rendelkezik.

1. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
2. Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
3. Önállóan végzi munkáját tevékenysége kritikus értékelése és folyamatos korrekciója mellett.
4. Felelősséggel részt vállal szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
5. Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.

Írásbeli és szóbeli kommunikáció, esettanulmányok és szerepgyakorlatok.

• Diasorok a tárgy Moodle oldalán. Slides on the Moodle site of the subject.
• Fisher, Roger – William Ury – Bruce Patton (1997): A sikeres tárgyalás alapjai. Budapest: Bagolyvár Kiadó.
• Ury, William (1993): Tárgyalás nehéz emberekkel. Budapest: Bagolyvár Kiadó.
• Hofmeister-Tóth Ágnes – Mitev Ariel Zoltán (2016): Üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika. Budapest: Akadémiai Kiadó. Elérhető a MeRSZen: https://mersz.hu/kiadvany/56/dokumentum/info

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése.

1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában.

• 1. szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): 0%
• 2. szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): 0%
• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés : 50%
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés : 50%
• Részteljesítmény értékelés (házi feladat) : 0%
• Részteljesítmény értékelés (aktív részvétel) : 0%
• Összesen: : 100%+

• 0: 0%

Az érdemjegy megszerzésének feltétele az órákon (heti 2x45 perc) való min. 70%-os jelenlét, továbbá a két félévközi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat) megírása a szorgalmi időszakban, melyeknek külön-külön és együttesen is el kell érniük az 50%-ot.

A két zárthelyi dolgozat közül maximum egyet lehet javítani/pótolni a pótlási héten. A javító dolgozat eredménye a korábbi eredményt nem rontja.