A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a kulturális termelés és elosztás iparszerűen szervezett folyamataival. A kulturális iparágak meghatározást kiterjesztő értelemben használjuk: minden ágazatot a részének tekintünk, mely társadalmi JELENTÉST termel és forgalmaz. A félév során a jelentés termelésének gazdasági és szociológiai kontextusát előtérbe helyezve vizsgáljuk az audiovizuális, nyomtatott és online sajtó, a film-, zene- és könyvpiac, sőt a PR-ipar meghatározó szereplőinek stratégiáját, viselkedését. Annak érdekében, hogy a félév tananyaga se mennyiségben, se mélységben ne akadályozza a befogadást, a fókuszunkat két szempontból is szűkíteni kell:

- Figyelmünk középpontjában a profitorientált piaci szereplők állnak, ezért a profitlogikán kívüli szereplők magatartásával mindig a tömegtermelés kapcsán foglalkozunk. Ezt az indokolja, hogy a kései kapitalizmusban a kulturális alkotások piacát nyereség-, sőt növekedésorientált nagyvállalatok uralják.

- Elsősorban a termeléssel foglalkozunk ― de nem csupán azért, mert a kultúripar meghatározó szereplői maguk sem veszik komolyan azt a (külvilág felé persze általuk is képviselt) tézist, mely szerint „mint minden piac, a kultúripar is csak azt termeli, amire az embereknek szükségük van”. A termelés kiemelését az indokolja, hogy szociológiai értelemben a kulturális és a fizikai értelemben vett árucikkeket termelő iparágak közötti különbségek ma már másodlagosak. A XXI. század elején az árucikkek egyre inkább brandek, azaz kulturális jelentéshordozók.

Nagy hangsúlyt fektetünk az iparágat meghatározó társadalmi-gazdasági makrofolyamatok elemzésére. Az alapozó szakaszban foglalkozunk a kései kapitalizmus gazdaságainak szerkezetváltásával, melynek eredményeként a legfejlettebb országokban a kulturális iparágak részesedése a termelésből jelentősen meghaladja a fizikai árucikkeket előállító szektorét. Fontos, hogy a hallgatók megértsék, hogy a kulturális iparágak felfutása hogyan függ össze a 2008-ban kezdődött, és ma is tartó globális gazdasági válsággal. Ennek kapcsán tárgyaljuk a fizikai tér, különösen a városi térszerkezet átalakulása és a jelentéstermelő ipar közötti összefüggéseket is. Az egyes kulturális iparágakat pedig elsősorban annak a problémára összpontosítva tárgyaljuk, hogy a XX. század második felében konszolidálódott üzleti modellek az internet megjelenésével átalakításra szorulnak.

A részletekért (heti program, szakirodalom, a teljesítés feltételei, stb.) lásd az oldalra feltöltött sillabuszt.